Az ókor egyik leggazdagabb kultúrájú birodalma, Egyiptom, a fáraók, hieroglifák és istenek történeteivel vált világhírűvé. A Nílus mentén kialakult civilizáció központi szerepét pedig Alexandria töltötte be, ami nemcsak hatalmas világítótoronnyal, hanem az ókori világ legnagyobb könyvtárával, a Muszeionnal is büszkélkedhetett.
Alexandria alapításában Nagy Sándor játszott kulcsfontosságú szerepet i. e. 331-ben. A város gyorsan fejlődött, végül a kulturális és tudományos élet központjává vált. I. Ptolemaiosz fáraó i. e. 3. században megalapította a Muszeiont, az ókori világ leghíresebb könyvtárát. A Muszeion nem csak tekercseket gyűjtött, hanem a tudomány és kultúra fellegvárává vált, számos tudóst vonzva magához.
Az Arisztotelész Líceumának mintájára épített Muszeionban a tudósok székhelyet kaptak, dolgozhattak, és a város adómentesen, szállást és ellátást biztosított számukra. A könyvtár gyűjteménye a feljegyzésekből, könyvekből és tekercsekből egyre csak bővült, elérve a 400 ezer darabot. Az ókori civilizáció egyik legjelentősebb intellektuális központjává vált, és a tudományos munka kiváló környezetét teremtette meg.
A világ tudásának központja
A Muszeion gyűjteménye az ókori Egyiptom mellett Asszíriából, Görögországból, Perzsiából és Indiából is származó feljegyzéseket tartalmazott, létrehozva a kor legnagyobb könyvtárát. Marcus Antonius és Kleopátra házasságkötésével a gyűjtemény további 200 ezer tekercset kapott ajándékba, tovább növelve hírnevét és kulturális gazdagságát.
Az alexandriai könyvtár pusztulása a történészek számára rejtély maradt. Julius Caesar i. e. 48-ban valószínűleg részlegesen elpusztította a könyvtárat Alexandriai hadjárata során, a várost érő tűz következtében. Azonban a Muszeion és a Serapeion (egy másik nagy könyvtár) gyűjteményeinek második, nagyobb részét Aurelianus római császár 272-es hadjárata során vesztette el Egyiptom. A későbbi évszázadokban ismételt ostromok és károkozások szegényítették tovább a könyvtárat.
A Muszeion különleges légkörét és kivételes intellektuális műhelyét a keresztény és arab hódítások sem kímélték. A könyvtár fokozatosan elvesztette hírnevét és fontosságát, és végül, az i. sz. 7. században, az arab hódítás idején, az egyik katonai vezető, Amr ibn al-Ász, megparancsolta a könyvek elégetését. Az indoklás szerint, ha a könyvek megegyeznek a Korán tartalmával, akkor feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek. Ebben az időszakban a hatalmas gyűjtemény szinte teljesen megsemmisült, és az ókori világ egyik legjelentősebb tudásközpontja eltűnt a történelem süllyesztőjében.
Az alexandriai könyvtár és a Muszeion története tragikus fejezet az emberiség tudásának megőrzésében. Az elveszett tekercsek és feljegyzések számát sosem ismerjük meg, és azok az események, amelyek a könyvtár pusztulásához vezettek, a történészek számára is homályban maradnak. Alexandria könyvtára azonban mindmáig szimbóluma marad az ókori kultúra gazdagságának és a tudományos kiválóságnak, amely az idők folyamán eltűnt, de öröksége az emberiség emlékezetében tovább él.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
