Hátborzongató szerkezet lehetett a Leonardo da Vinci által épített robotkatona
Még az ötvenes években, írja Royal Montgomery az Unchained Robotics-nál, “a Kaliforniai Egyetemen egy tudóscsoport Leonardo da Vinci számos jegyzetfüzetét, konkrétan a Atlanti Kódex és a Madrid Kódex címűeket tanulmányozta”. Ott találtak terveket egy olyan dologról, amiről kiderült, hogy “egy életnagyságú mechanikus lovag egy XV. századi német páncélzat belsejében”.
A rajongók és robotikai szakemberek azóta nekiláttak Leonardo “automatája” újraalkotásának, írja az Open Culture. 2007 előtt “a legtöbb rekonstruált terv tartalmazott egy mechanikus szerkezetet a lovag hasában. Később kiderült, hogy ennek a szerkezetnek egyáltalán semmi köze a lovaghoz. Ugyanis az valójában egy óra része volt.”
Da Vinci ketyegő robotja
Még ha nem is a szó szoros értelmében vett óraművel működött, Leonardo lovagja elég látványos lett volna. Úgy tűnik, hogy “1495-ben, Ludovico Sforza milánói herceg által rendezett ünnepségen szerelték össze és állították ki először”. És ezen az egyetlen megjelenésén “tudott ülni és állni, felemelni a saját szemellenzőjét és mozgatni a karjait. Merev volt, az biztos, egy 15. századi páncélban hús-vér emberek sem mozogtak túl kecsesen”.
Bármennyire is szórakoztatta arisztokrata közönségét, da Vinci titokban csigával és kábellel működtetett “robotja” egyben működő bizonyítékot is nyújtott volna arról, hogy milyen mechanikus rendszerekhez használta hosszú időn át félelmetes mérnöki elméjét.
Ma pedig “egyformán lenyűgöznek és megrémítenek minket az olyan katonai célokra szánt humanoid robotok, mint az Atlas, amelyet a Boston Dynamics cég készített a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency of the United States) számára. Ezek mind a Leonardo által tervezett robotkatona örökösei a huszonegyedik századi technológiával”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?