Hogy kerültünk mind ide? Az univerzum története megadja a választ

Az univerzum évmilliárdokkal ezelőtt született. És azóta galaxisok milliói, a Naprendszerünk és még számtalan, egyelőre ismeretlen világ is létrejött. A világegyetem már 13,8 milliárd éve fejlődik, de hogyan kerültünk pontosan ide?

A What If éppen erre kereste a választ.

13,8 milliárd évvel ezelőtt kezdődött minden

Kezdetben nem volt semmi. Aztán hirtelen bekövetkezett az ősrobbanás, és létrehozott mindent. Ennél azért bonyolultabb a dolog, mivel az, hogy hogyan kezdődött ez a kozmikus esemény, nagyrészt rejtély. Viszont soha nem állt le. Ezredmásodperceken belül olyan részecskék keletkeztek, mint a kvarkok és a fotonok. Ez csak néhány olyan építőelem, amelyekből a ma ismert világunk felépül.

Néhány perccel később újabb dolgok születtek. A protonok és neutronok egyesülve olyan elemeket hoznak létre, mint a hélium és a deutérium. Az ezt követő 400 millió évben az univerzum továbbra is gyorsan tágult.

13,4 milliárd évvel ezelőtt csak a legegyszerűbb elemek léteztek

Több százmillió évnyi kaotikus terjeszkedés után a dolgok egy kicsit lelassulnak. Ekkor kezdődik meg az első struktúrák kialakulása. Gondoljunk ezekre a struktúrákra úgy, mint a csillagok, galaxisok és még a Földhöz hasonló bolygók alkotóelemeire.

Ezután a héliumból és hidrogénből álló ősgázfelhők kialakulását láthatnánk. Ezeket a gázfelhőket a gravitáció ereje évmilliók alatt húzta össze. Miután összeálltak, további évmilliók alatt lassan egyre sűrűbbé és sűrűbbé váltak.

13 milliárd évvel ezelőtt születtek az első csillagok

Ahogy a gázfelhőink egyre sűrűbbek lesznek, úgy forrósodnak is. Amint az egyik ilyen felhő középpontja eléri a 10 millió Kelvin-fokot, hirtelen begyullad, és létrejön a magfúziónak nevezett folyamat. A hidrogénatomok héliummá egyesülnek, és hihetetlen mennyiségű energia szabadul fel. Hirtelen megszületik az világegyetem első csillaga.

Azonban nincs egyedül. Ezekben a kozmikus felhőkben most csillagok milliárdjai jönnek létre. És ezek nem csak fénylő fénygömbök. Lényeges szerepet fognak játszani a világ alakításában. Ráadásul nincs két egyforma. Ahogy születnek, különböző formájúak és méretűek lesznek. Egyesek hatalmas kék óriások lesznek, míg mások kisebb vörös törpék.

Nem csak a csillagok mérete, hanem az élettartamuk is eltérő. Egyesek több tízmillió évig, míg mások milliárd évig léteznek. Megfigyelésük során láthatjuk, hogy ezek a csillagok nem szeretnek egyedül hűsölni az űrben. Csoportosulni akarnak. És amikor ezek a csillagok más részecskékkel, például gázzal, sötét anyaggal és porral együtt a gravitációs erők hatására csoportosulnak, galaxisokat alkotnak.

Az olyan galaxisok, mint a Tejútrendszer és az Androméda szintén így jöttek létre. De erre még néhány milliárd évet várni kell.

12,5 milliárd évvel ezelőtt indult be az anyag körforgása

Az univerzum több százmillió éven át folyamatosan tágult. Újabb és újabb galaxisok alakultak ki, és egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a galaxisok elkezdtek egymás felé vándorolni.

Az egymáshoz közeledő galaxishalmazok halmazokat hoztak létre. Ezek a legnagyobb gravitációs struktúrák, amiket ismerünk. Ebben az időben azt is látjuk, hogy az univerzum kezdetén keletkezett csillagok egy része kezd kihalni, és szupernóvákká válnak. Bár szomorkás, ezek a szupernóvák szükséges áldozatot hoznak, hogy az univerzumot ellássák olyan alapvető elemekkel, amelyek később bolygókat és életet hoznak létre.

A sötét anyagról sem szabad megfeledkezni, mint alapvető elem. Ez a titokzatos anyag nem bocsát ki vagy nyel el fényt, és kulcsszerepet játszik a világegyetem szövetében. Bár nem látjuk, tudjuk, hogy erős vonzása van, amely segített eddig mindent formálni. A sötét anyag olyan, mint egy rejtett váz, amely segített kialakítani a galaxishalmazainkat és az univerzum más elemeit.

9 milliárd évvel ezelőtt kezdett minden ismerősen kinézni

Most jön a dolgok ismerősebbé válása. Miután több kisebb galaxis összeállt, elkezd kialakulni a Tejútrendszer. Testvérgalaxisunk, az Androméda galaxis is ekkor keletkezett. Más hasonló galaxisokban pedig naprendszerek kezdenek létrejönni. Hatalmas gáz- és porfelhők omlanak össze saját gravitációjuk hatására, összekapcsolódnak, és létrehozzák a korai bolygókat és naprendszereket. És innen már csak érdekesebb lesz a dolog.

4,6 milliárd évvel ezelőtt jött létre otthonunk

Az elmúlt évmilliárdokban az univerzum tovább tágult. Újabb naprendszerek és galaxisok alakultak ki, és sokkal több csillag jött létre. Ha már a csillagoknál tartunk, megszületett a világegyetem legfontosabb csillaga, a mi Napunk. Létrejötte után extra gáz és por veszi körül. Idővel ezek a részecskék halmokba rendeződnek, és végül egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek. Ez a folyamat bolygókat hoz létre, a Naprendszerünkben ma ismert bolygók csíráját.

Idővel ezek a bolygószemcsék számtalan ütközés és gravitációs vonzás révén egyre nagyobbak és nagyobbak lettek. Az egyik ilyen kialakulóban lévő protobolygó a Föld. Növekedését egy sorsfordító esemény is befolyásolta. Egy Theia nevű, Mars méretű égitest ütközött a mi protobolygónkba, és így jött létre az, amit ma Földnek és Holdnak nevezünk. Hasonló ütközések hozták létre a többi ma ismert kőzetbolygót, a Merkúrt, a Vénuszt és a Marsot.

Az űr hűvösebb, a Naptól távolabbi régióiban olyan gázóriások alakulnak ki, mint a Jupiter és a Szaturnusz. Ha most visszanézünk sziklás bolygóinkra, azok jelentősen másképp néznek ki, mint napjainkban. Sokkal simábbak, de ez néhány millió év alatt megváltozik, amikor bekövetkezik az úgynevezett “késői nagy bombázás”, amely során hatalmas aszteroidák csapódtak be ezekbe a kőzetbolygókba. Ez nagy szerepet játszott mai formájuk kialakulásában.

3,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki az élet

Több milliárd év után végre megjelenik az élet a Naprendszerben. Ezek egyszerű, egysejtű organizmusok, az úgynevezett prokarióták. A mai élet számos alapvető jellemzője hiányzik belőlük, de mégis fontos részét képezik evolúciónknak. Jelenleg is trilliónyi él belőlük a testünkben.

Nem sokkal később kezd megjelenni a Földön az oxigén, és ezzel együtt a többsejtű szervezetek is. Kialakul a Föld éghajlata, megjelenik az ózonréteg, amely megvédi az életet az űrből érkező káros sugárzástól.

600 millió évvel ezelőtt rengeteg mozgás ment végbe a bolygón

Felsorolni is nehéz, mi minden történt az elmúlt évmililókban. Röviden összefoglalva, a mikroszkopikus méretű organizmusok csigolyás élőlényekké fejlődtek. Ez jelentős mérföldkő és előfutára a Földön élő összes többi gerinces életnek, beleértve Téged is. És még több változás történik ebben az időszakban. A növények fejlődnek, és a kontinensek mozognak.

200 millió évvel ezelőtt az élet nem volt fenékig tejfel

Ez a hüllők és a Pangea kora. De ennek is megvoltak a maga hiányosságai. Tömeges kihalási esemény következik be, amely kiirtja a türelmesen fejlődő fajok túlnyomó többségét. Ez megteremti a terepet a dinoszauruszok és az emlősök megjelenéséhez. Ahogy ez a korszak a végéhez közeledik, a Pangea elkezd feldarabolódni, megteremtve a modern kontinensek alapjait.

Napjainkban

Itt vagyunk. Az eltelt több százmillió év alatt az emberek megérkeztek és fejlődtek, megszületett a modern civilizáció, és most újra előre akarunk lépni. Ki tudja, mi következik ezután…

Érdemes elolvasni:

• A Jupiter holdja annyi oxigént termel, hogy 1 millió embernek 1 teljes napig elég lenne
• Ez a galaxis már akkor halott volt, amikor az univerzum még gyakorlatilag újszülött volt