Rémisztő szuperragadozó: az élőlény, melytől az állatok még az oroszlánoknál is jobban tartanak

Éles karmok, masszív izomzat, kiváló látás és gyors reflexek – többek között ezek  az oroszlánok jellemzői, mely ragadozókkal aligha akad olyan állat, mely felvehetné a kesztyűt. Ez még inkább így van, ha csapatban vadásznak, és az esetek többségében így is keresik áldozataikat. Na de biztosan tőlük tart a legtöbb állat?

„Az oroszlánok a legnagyobb, csoportosan vadászó szárazföldi ragadozók. Ennélfogva úgy gondolánk, a legveszedelmesebbek is” – mondta Michael Clinchy, a kanadai Nyugati Egyetem természetvédelmi biológusa. Ám friss kutatásaik alapján az még sincs így – írja a Science Alert.

Kamerák a szavannán

Liana Zanette, a Nyugati Egyetem ökológusa és munkatársai a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban található víznyelőknél játszottak le hangokat az állatoknak, majd rögzítették reakcióikat. Ez a nemzeti park ad otthont a világ legnagyobb fennmaradt oroszlánpopulációjának (Panthera leo) is. Így aztán a többi ott élő emlős jócskán tisztában van a veszéllyel, melyet az oroszlánok jelentenek rájuk.

A kutatócsapat több mint 10 000 felvételt készített az afrikai szavannák vadon élő állatairól. Meglepő eredményre jutottak: a megfigyelt fajok 95 százaléka egy másik élőlény hangjára sokkal rémültebben reagált, mint az oroszlánéra. Hogy melyik az? Az ember.

A tudósok kutatásukat „Az emberektől való félelem járja át a dél-afrikai szavannát” című 2023-as publikációjukban közölték.

Az emberi beszélgetéseket különböző, helyi nyelveken játszották le, többek között tsonga, északi szotho, angol és afrikaans nyelveken. Vadászattal járó zajokat is lejátszották az állatoknak, például kutyaugatást és puskaropogást. Emellett az oroszlánok közti kommunikáció hangját is „megmutatták” nekik.

A vizsgált 19 emlősfaj között orrszarvúak, elefántok, zsiráfok, leopárdok, hiénák, zebrák és varacskosdisznók is voltak.

Végzetesek lehetünk

Az eredmények szerint emberi hangok hallatán majdhogynem az összes állatfaj kétszer nagyobb valószínűséggel hagyta el a vízlelőhely területét, mint amikor oroszlánok vagy vadászat hangját játszották le nekik.

Ez azt jelenti, az állatok az emberi hangoktól féltek a legjobban. Még az oroszlánüvöltésnél is nagyobb pánikot kelt köztük az emberi beszéd. Tekintettel arra, hogy az ember ma már mindenütt jelen van, az előlünk való elmenekülés mindig csak átmeneti megoldás lesz számukra, sajnos szüntelenül rettegést fogunk kiváltani belőlük.

Ez azért sem túl biztató, mivel korábbi kutatások már bizonyították, hogy a folyamatos szorongás, a félelem az állatpopulációk csökkenését eredményezi. Bizonyos szavannai fajok, mint például a zsiráfok állománya már egyébként is csökkenő tendenciát mutat, pláne, ha hosszú távon hozzávesszük még az emberektől való félelem tényezőjét is.

Ugyanakkor a kutatók azt remélik, az emberi hangok lejátszásával segíteni is tudnak a veszélyben lévő állatfajoknak. Ha például a Dél-Afrikában orvvadászat által érintett területeken emberi beszélgetéseket játszanak le, úgy vélik, segíthetnek felkészíteni, megóvni a rinocéroszokat.

Tehetünk ilyet velük?

Jelen tanulmány kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés, mennyire etikus a vadon különleges élővilágát ilyesfajta kísérleteknek kitenni. Azt, hogy az állatokból micsoda feszültséget, dühöt is ki tudtak váltani a hangfelvételek, jól mutatja az alábbi videó. A felvételen többek között azt láthatjuk, ahogy egy oroszlánhangoktól felbőszült elefánt ormányával földre söpri a lejátszó eszközt.

Ez is érdekelhet:

Időben tudnak alkalmazkodni az állatok, hogy túléljék az éghajlatváltozást?
Ilyen volt az élet az óriási rovarok korában