3300 évvel ezelőtti katasztrófáról szóló agyagtáblát találtak
A régészek egy 3300 éves agyagtáblát tártak fel, amely a Hettita Birodalom katasztrofális invázióját jeleníti meg. A tárgyra Büklükale területén leltek, mely ősi város romjai Törökország fővárosától, Ankarától mintegy 100 km távolságra fekszenek.
A tenyérnyi méretű agyagtáblát 2023 májusában találta meg Kimiyoshi Matsumura, a Japán Anatóliai Régészeti Intézet régésze a büklükalei hettita romok között – írja az Arkeonews.
Kicsiny település
Ezt megelőzően csak törött agyagtáblákat találtak a büklükalei ásatások során, ám ez a tábla szinte tökéletes állapotban van.
A begyűjtött kerámiák tipológiája és eloszlása alapján Büklükale a Hettita Birodalom időszakában virágzott. A település átmérője mindössze 500 m volt.
Az agyagtábla ékírásos szövege szerint az invázióra egy hettita polgárháború idején került sor, feltehetően az egyik harcoló fél támogatása céljából.
A hettiták vallási szertartásaikat hurrit nyelvet tartották. A régészek szerint a tábla egy hettita király által végzett szertartás feljegyzése.
Mark Weeden, a University College London ókori közel-keleti nyelvek egyetemi docense fordítása szerint a táblán található ékírásos szöveg első hat sora hettita nyelven azt jelenti, hogy “négy várost, köztük a fővárost, Hattusát is katasztrófa sújtja”, míg a fennmaradó 64 sor egy hurri nyelven írt ima, amelyben győzelemért könyörögnek.
Hurri és a hurriták
A hurri nyelvet az i. e. harmadik évezred utolsó évszázadaitól a hettita birodalom utolsó éveiig (i. e. 1400-1190 körül) beszéltek. A nyelv már, és sem az indoeurópai, sem a sémi nyelvekkel nem áll rokonságban. A hurrita eredetileg a térség Mitanni királyságában volt használt nyelv, mely királyság később hettita vazallus állam lett.
Matsumura szerint a nyelv nehezen értelmezhető, így a szakértők hónapokat töltöttek azzal, hogy lefordítsák a tábla szövegét.
Végül arra jutottak, hogy a hurri írás egy olyan ima, amelyet Teššobhoz, a hurri viharistennek címeztek. Az istenség aki mind a hettita, mind a hurri panteon feje volt.
“Az istenséget és annak őseit dicséri, valamint többször említi az istenek és az emberek közötti kommunikációs problémákat. Az ima ezután felsorol több olyan személyt, akik a jelek szerint ellenséges királyok voltak, majd isteni tanácsért könyörög” – mondta Matsumura.
Egy birodalom vége
A Hettita Birodalom végét a 12. század eleje jelentette. Összeomlása mögött számos tényező állt, többek között polgárháború, éghajlatváltozás és a birodalom határán megjelenő hódító népek. Ilyenek voltak a kaskik, a frígiaiak és a mükénéi görögök is.
Úgy tűnik azonban, hogy a táblán említett invázió nem köthető a Hettita Birodalom bukásához. Matsumura szerint a tábla II Tudhaliya hettita király uralkodásának idejéből származik, körülbelül i. e. 1380 és 1370 tájékáról. Ez pedig nagyjából 200 évvel előzte meg a birodalom késő bronzkori összeomlását.
“Úgy tűnik, hogy az agyagtábla egy olyan polgárháborús időszakból származik, amelyről más hettita szövegekből szereztünk tudomást” – mondta Matsumura. “Ebben az időszakban a hettita területet egyszerre több irányból is megszállták… számos várost porig romboltak, melyeket csak idővel tudtak újjáépíteni.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
