Galaxisunk két, óriási és ősi struktúrából keletkezett, és most megtalálták őket

Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövével dolgozó csillagászok felfedezték galaxisunk legkorábbi elődeit. Két ősi csillagfolyamról van szó, és mindkettő több mint 12 milliárd évvel ezelőtt keletkezett.

A The Astrophysical Journal című folyóiratban megjelent tanulmányban részletezettek szerint a csillagfolyamok megelőzték a Tejútrendszer korongját és spirálkarjait, vagyis annak legalapvetőbb struktúráit.

Sőt, a kutatók úgy vélik, hogy a galaxisunkkal már a születési szakaszában összeolvadhattak, befolyásolva annak kialakulását.

A folyamoknak a Siva és Sakti neveket adták a hindu istenségek után, akik egyesülve alkották meg a világegyetemet, derül ki a Futurism beszámolójából.

“Ami igazán lenyűgöző, hogy egyáltalán észlelni tudjuk ezeket az ősi struktúrákat” – mondta a tanulmány társszerzője, Khyati Malhan.

“A Tejútrendszer annyira jelentősen megváltozott, mióta ezek a csillagok megszülettek, hogy nem is vártuk volna, hogy ilyen tisztán, csoportként ismerjük fel őket”.

Maguk a kutatók sem gondolták, hogy valaha megtalálják galaxisunk őseit

Egy, a Hubble űrtávcső által észlelt csillagfolyam. Valahogy így nlzhettek ki a Tejútrendszer ősei. Fotó: ESA/Hubble & NASA, Acknowledgement: Gilles Chapdelaine

A tudósok úgy vélik, hogy a Tejútrendszer körülbelül 13 milliárd évvel ezelőtt kezdett kialakulni kavargó gázból és porból, amelyek összeomlottak, és elindították a csillagok születését, amelyek végül a galaxis különálló galaktikus korongját alkották.

A mi galaxisunk azonban a méretének nagy részét a szomszédaival való ütközéseknek is köszönheti, hiszen élete során mintegy tucatnyi galaktikus összeolvadáson ment keresztül.

Úgy tűnik, ez a helyzet Siva és Sakti esetében is. A csillagászok szerint az újonnan felfedezett, egyenként 10 millió napnyi tömegű, a Tejútrendszer szívének közelében található folyamok befolyásolhatták galaxisunk fejlődését azáltal, hogy összeolvadtak vele, mielőtt a galaktikus korong teljesen kialakult volna.

“Az ottani csillagok olyan régiek, hogy sok olyan nehezebb fémelem hiányzik belőlük, amelyek az univerzum életében később keletkeztek” – mondta Hans-Walter Rix, a Max Planck Intézet társszerzője.

“Eddig csak ezeket a nagyon korai töredékeket ismertük fel, amelyek a Tejútrendszer ősi szívét alkotva jöttek össze”.

“A Sakti és a Siva segítségével most látjuk az első olyan darabokat, amelyek hasonlóan réginek tűnnek, de távolabb helyezkednek el. Ezek jelzik galaxisunk növekedésének első lépéseit a jelenlegi méretéhez”.

A Gaia egy Nap körüli pályán keringő obszervatórium, amely az elmúlt évtizedben aprólékosan felépítette galaxisunk 3D-s térképét, és azon túl is végzett méréseket.

Ennek a kozmikus katalógusnak az összeállítása során sok mindent felfedezünk a Tejútrendszer múltjáról. De Siva és Sakti valószínűleg önmagukban nem tudják elmondani a teljes történetet.

“A Gaia egyik célja, hogy többet fedjen fel galaxisunk gyermekkoráról, és ezt a célt minden bizonnyal el is fogja érni” – mondta Timo Prusti, a Gaia projekt tudósa.

“Pontosan meg kell határoznunk a Tejútrendszer csillagai közötti finom, mégis döntő különbségeket, hogy megértsük, hogyan alakult ki és fejlődött a galaxisunk. Ehhez hihetetlenül pontos adatokra van szükség. És most a Gaiának köszönhetően rendelkezünk ezekkel az adatokkal”.

Érdemes elolvasni:

• Megdöbbentő, hogy mennyire távoli csillagokat is láthatunk szabad szemmel a Földről
• Mit mutatna egy iránytű a Mars felszínén?

Kiemelt kép: depositphotos.com