Eddig ismeretlen bogárra bukkantak, pedig eleinte másnak hitték…
Az ausztrál esőerdők vidékein egy állat életben maradása múlhat azon, mennyire jól tud elrejtőzni. Ám az is jó taktika, ha az élőlény olyan visszataszító külsővel rendelkezik, mely miatt inkább messziről elkerülik a ragadozók. Ez utóbbi taktikát „választotta” egy olyan bogár is, melyet nemrégiben azonosítottak a kutatók.
A furcsa cincérfélét a Queenslandi Egyetem kutatócsoportja fedezte fel az ausztráliai Gold Coast esőerdeiben végzett expedíció során. Bár a bogarat azóta új fajként azonosították, majdnem nem is vették észre, mivel az őt felfedező tudós eleinte csupán madárürüléknek gondolta – írja az IFL Science.
Különleges bogár
“Egyik reggel a Binna Burra Lodge kempingjében sétáltam, amikor is megakadt a szemem valamin, amit egy levélen láttam” – idézte fel az állatot felfedező James Tweed, a Queenslandi Egyetem munkatársa.
“Ekkor a legkülönlegesebb és legbolyhosabb bogár tárult a szemem elé. Mindössze 9,7 milliméteres, hosszú fehér szőrökkel borított, feltűnő vörös-fekete szépség volt” – tette hozzá Tweed.
Miután visszatért az expedícióról, Tweed átnézte a tudományos szaklapokat, hogy megtudja, melyik fajhoz tartozhat a bogár, ám nem sikerült rájönnie. Ekkor fényképeket tett közzé a bogárról egy rovarokkal foglalkozó Facebook-csoportban. Bár a posztnak nagy sikere volt, senki sem tudta azonosítani az állatot.
Ezután a canberrai Ausztrál Nemzeti Rovárgyűjteménnyel is felvette a kapcsolatot, mely megerősítette, hogy egy teljesen új fajjal van dolga. Ráadásul annak még nemzetsége, az Excastra albopilosa is ismeretlen volt eddig.
„Az Excastra nevet választottuk a nemzetségnek, ami latinul azt jelenti, ‘a táborból’. A faj neve pedig albopilosa lett, mely annyit tesz, hogy ‘fehér és szőrös”- magyarázta Tweed.
Forrás: Lingzi Zhou, Australian National Insect Collection
Veszélyesebbnek mutatja magát
Ami az állat szokatlan megjelenést illeti, a kutatók úgy vélik, a batesi mimika jelensége áll fenn. Ez egy olyan „evolúciós trükk”, mely során egy ártalmatlan faj a veszélyes fajok fizikai megjelenésével megegyező külsővel rendelkezik. Mivel így veszedelmesebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában, elkerülik őket a ragadozók.
A természetben számos példát találunk a batesi mimika jelenségére. Egy bizonyos denevérfaj például olyan hangot ad ki, amely úgy hangzik, mint amelyet darazsak védekezésként adnak ki, ha a barlangjukba pajzstetvek. hatolnak be. Ugyanis amikor a denevért támadó bagoly meghallja a zajt, gyorsan elhagyja az állat otthonát, hiszen fél az esetleges csípéstől.
A cincérfélét borító fehér szőrszálak valószínűleg azért fejlődtek ki, hogy a rovar úgy nézzen ki, mintha kórokozó gomba fertőzte volna meg. Ezért aztán a madarak inkább elkerülik, nehogy mérgezés áldozatai legyenek elfogyasztásával.
„Még nem tudjuk biztosra mondani, mire valók a szőrszálak, de az elsődleges elméletünk az, hogy a rovar általuk úgy nézhet ki, mintha gomba ölte volna meg” – vélekedik Tweed.
Ez is érdekelhet:
A krokodilok újabb őseit azonosították nemrég, pedig már 30 éve megtalálták
Drónokkal menthetjük meg a kihalás közelében lévő állatfajokat
