Az ausztrál esőerdők vidékein egy állat életben maradása múlhat azon, mennyire jól tud elrejtőzni. Ám az is jó taktika, ha az élőlény olyan visszataszító külsővel rendelkezik, mely miatt inkább messziről elkerülik a ragadozók. Ez utóbbi taktikát „választotta” egy olyan bogár is, melyet nemrégiben azonosítottak a kutatók.
A furcsa cincérfélét a Queenslandi Egyetem kutatócsoportja fedezte fel az ausztráliai Gold Coast esőerdeiben végzett expedíció során. Bár a bogarat azóta új fajként azonosították, majdnem nem is vették észre, mivel az őt felfedező tudós eleinte csupán madárürüléknek gondolta – írja az IFL Science.
Különleges bogár
„Egyik reggel a Binna Burra Lodge kempingjében sétáltam, amikor is megakadt a szemem valamin, amit egy levélen láttam” – idézte fel az állatot felfedező James Tweed, a Queenslandi Egyetem munkatársa.
„Ekkor a legkülönlegesebb és legbolyhosabb bogár tárult a szemem elé. Mindössze 9,7 milliméteres, hosszú fehér szőrökkel borított, feltűnő vörös-fekete szépség volt” – tette hozzá Tweed.
Miután visszatért az expedícióról, Tweed átnézte a tudományos szaklapokat, hogy megtudja, melyik fajhoz tartozhat a bogár, ám nem sikerült rájönnie. Ekkor fényképeket tett közzé a bogárról egy rovarokkal foglalkozó Facebook-csoportban. Bár a posztnak nagy sikere volt, senki sem tudta azonosítani az állatot.
Ezután a canberrai Ausztrál Nemzeti Rovárgyűjteménnyel is felvette a kapcsolatot, mely megerősítette, hogy egy teljesen új fajjal van dolga. Ráadásul annak még nemzetsége, az Excastra albopilosa is ismeretlen volt eddig.
„Az Excastra nevet választottuk a nemzetségnek, ami latinul azt jelenti, ‘a táborból’. A faj neve pedig albopilosa lett, mely annyit tesz, hogy ‘fehér és szőrös”- magyarázta Tweed.
Veszélyesebbnek mutatja magát
Ami az állat szokatlan megjelenést illeti, a kutatók úgy vélik, a batesi mimika jelensége áll fenn. Ez egy olyan „evolúciós trükk”, mely során egy ártalmatlan faj a veszélyes fajok fizikai megjelenésével megegyező külsővel rendelkezik. Mivel így veszedelmesebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában, elkerülik őket a ragadozók.
A természetben számos példát találunk a batesi mimika jelenségére. Egy bizonyos denevérfaj például olyan hangot ad ki, amely úgy hangzik, mint amelyet darazsak védekezésként adnak ki, ha a barlangjukba pajzstetvek. hatolnak be. Ugyanis amikor a denevért támadó bagoly meghallja a zajt, gyorsan elhagyja az állat otthonát, hiszen fél az esetleges csípéstől.
A cincérfélét borító fehér szőrszálak valószínűleg azért fejlődtek ki, hogy a rovar úgy nézzen ki, mintha kórokozó gomba fertőzte volna meg. Ezért aztán a madarak inkább elkerülik, nehogy mérgezés áldozatai legyenek elfogyasztásával.
„Még nem tudjuk biztosra mondani, mire valók a szőrszálak, de az elsődleges elméletünk az, hogy a rovar általuk úgy nézhet ki, mintha gomba ölte volna meg” – vélekedik Tweed.
Ez is érdekelhet:
A krokodilok újabb őseit azonosították nemrég, pedig már 30 éve megtalálták
Drónokkal menthetjük meg a kihalás közelében lévő állatfajokat
