Élet és halál: színes festmények jelenítik meg egy síron az ókori Egyiptom hétköznapjait

Egyiptomban a régészek olyan 4300 éves sírra bukkantak, melyet látványos, a mindennapi életet megjelenítő festmények borítanak. A sír Dahshurban található, közelében királyi piramisokkal és hatalmas nekropoliszokkal, Kairótól mintegy 33, Gízától 26 kilométerre délen. Az aknák feltárása egyelőre várat magára, ám a régészek mindenképp szeretnék azt is elvégezni, hogy lássák, fekszenek-e bennük múmiák.

Dahshur, a Nílus nyugati partján található nekropolisz ad otthont Egyiptom talán legjobb állapotban fennmaradt piramisainak, a dahsuri piramisoknak. Régészeti tanulmányok szerint a dahsuri piramisok közül a legrégebbi i. e. 2613-ban, míg a legújabb feltehetően i. e. 2589-ben épült. Egyiptom két legrégebbi piramisa is itt található.

Festmények a masztababan

A most talált, vályogtéglából épült sírkamra egy úgynevezett masztaba, azaz téglalap alakú, lapos tetővel és ferde oldalakkal rendelkező építmény. Részben a homokos talajba süllyedve áll. A szakemberek belsejében pedig olyan falfestéseket találtak, amelyek az ókori Egyiptom hétköznapi jeleneit ábrázolják: gabonát csépelő szamarakat, hajókat a Níluson, piacon sorakozó árukat. A festmények egyikén pedig valószínűleg áldozati szertartást bemutatni készülő egyiptomiak is látszódnak, kezükben madarakkal és tárgyakkal – írja a Live Science.

Papnő és tisztviselő nyughelye lehetett

A sír falán, a festmények mellett talált hieroglifikus feliratok szerint a sír egy Seneb-Neb-Af nevű férfi és felesége, Idet temetkezési helye. A feliratok szerint Idet Hathor papnője volt, aki az érzékiség, az anyaság és zene istennője is volt. Seneb-Neb-Af pedig a királyi palotában töltött be több olyan tisztséget is, amelyek bérlők adminisztrációjával voltak kapcsolatosak.

Nehéz megmondani, ez pontosan mit is takart. Stephan Seidlmayer, a Német Régészeti Intézet régésze, jelen ásatások vezetője szerint feladatköre egy közeli várossal lehetett kapcsolatos. Mivel a település a palota hatásköre alá esett, így Seneb-Neb-Af hozott döntést arról, ki lakhatott az ottani épületekben. Emellett a közösség számára szánt pénzeszközök kezelését is ő intézhette.

Forrás: St.J.Seidlmayer/DAIK

Seidlmayer azt is elmondta, hogy a sírhely keltezését a feliratok stílusa és tartalma, a mastaba kialakítása és a kerámiák stílusa alapján határozták meg. Megjegyezte, hogy a házaspár valószínűleg az ötödik dinasztia végén vagy a hatodik dinasztia elején, körülbelül 4300 évvel ezelőtt élhetett. Ezidőtájt egyébként még építettek piramisokat is Egyiptomban, de már kisebbeket, mint a negyedik dinasztia idejében.

Folytatják a munkálatokat

A sír feltárása még nem fejeződött be, valószínűleg még ennél is több leletet fognak találni.

„Mivel a sírhely temetkezési aknáit még nem sikerült feltárni, ezért még nem állnak rendelkezésünkre emberi maradványok. Reméljük, hogy hamarosan a síraknák kiásására is sor kerül, akkor pedig az emberi maradványokat is górcső alá, nem csak a festmények színes világát”- mondta Seidlmayer.

Ez is érdekelhet:

Vöröslő sör a “Részegség Ünnepén”: így hódoltak istenüknek az egyiptomiak

Hihetetlen anatómiai ismeretek birtokában voltak az ókoriak