Amikor Borisz Jelcin tankkal lövetett az orosz Fehér Házba 1993-ban

Több mint 30 év telt el az 1993. október 4-én Moszkvában történt drámai események óta, amikor Borisz Jelcin orosz elnök tankokat és csapatokat vezényelt az ellenzéki erők elfojtására. Megrohamozta a Fehér Ház, az orosz parlament székhelyét is. Az eseményeknek mélyreható hatásai voltak és az orosz politikai tájképet maradandóan átalakították.

A Nemzetbiztonsági Archívum által közzétett, titkosítás alól feloldott dokumentumok értékes betekintést nyújtanak abba, hogy hogyan érzékelték a válságot Washingtonban és a Kreml szemszögéből egyaránt. Ezekből a nézőpontokból a helyzet úgy tűnt, hogy a Jelcinhez csatlakozó demokratikus reformerek és a kommunista és fasiszta ellenzék közötti éles összecsapásról van szó, amely megpróbálja kisiklatni Oroszország születő demokráciáját. Ha azonban mélyebben belemerülünk az események összetettségébe, világossá válik, hogy a valóság sokkal árnyaltabb volt.

Az orosz demokrácia válsága és a tankok

Az akkori oroszországi politikai légkört a reformok ütemével és irányával kapcsolatos növekvő kiábrándultság, valamint a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti feszültségek fokozódása jellemezte. Jelcin döntését, miszerint feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki, az Egyesült Államok határozottan támogatta, mivel úgy tekintett rá, mint Oroszország kulcsfontosságú partnerére a demokráciába való átmenetben és a totalitarizmushoz való visszatérés elleni védőbástyára.

Ám ahogy a por leülepedett és a Fehér Ház parázslott, a válság utóhatásai mély megosztottságot mutattak az orosz társadalmon belül, és aggasztó kérdéseket vetettek fel a végrehajtó hatalom megszilárdulásával kapcsolatban. Az 1993-as események fordulópontot jelentettek Oroszország politikai pályáján, és a fokozott centralizáció és a végrehajtó hatalom dominanciájának korszakát nyitották meg, amely mind a mai napig meghatározza az ország kormányzását.

Bár az idő múlása nem csökkentette az 1993-as eseményeket övező vita intenzitását, egyértelmű, hogy azok továbbra is kulcsfontosságú fejezetet jelentenek Oroszország modern történelmében.

Hogyan zajlottak az események?

1991-ben Jelcin egy tankon állva vezetve a demokratikus erőket, majd sikeresen visszaszerezte a hatalmat, amiért még Bill Clinton is gratulált neki. A mélyen gyökerező problémák végül 1993-ban törtek a felszínre, amikor teljes káoszba fulladt az ország. Jelcin tankokat vezérelt az orosz Fehér Ház épületéhez, majd elrendelte, hogy nyissanak tüzet az épületre. Végül legyőzték az ellenzéket, és Jelcin megszilárdította a hatalmát.

Ugyan a Clinton kormány Jelcint tartotta az orosz demokrácia mentsvárának, sok orosz a mai napig is a 93-as eseményeket látja fordulópontnak az orosz történelemben. Az alkotmányosság vitájáról mind a mai napig viták vannak.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Földnélküli János elveszett kincsének nyomában
• Élet és halál: színes festmények jelenítik meg egy síron az ókori Egyiptom hétköznapjait