Rájöttek, hogyan hagyhatjuk el a Naprendszert
A csillagközi űr nincs túl messze. Az emberiség már két szondát is küldött a Naprendszeren túlra. Ez az a régió, ahol a napszél az uralkodó tényező. A csillagok közötti térbe tett kirándulásuk lényeges új ismereteket hozott, de még mindig túl korlátozott ahhoz, hogy mélyrehatóan megértsék a galaxisban elfoglalt helyünket.
Az egyik fontos szempont, amelyről egyáltalán nem tudunk, a helioszféra alakja. A neve gömb alakot sugall, de valójában nem vagyunk benne biztosak, hogy ténylegesen ilyen is. A modellek alapján a gömb alak helyett lehet, hogy megnyúlt, akár félhold alakú is lehet. A kutatók most kitalálták, hogy hová érdemes küldeni egy szondát, hogy a lehető legtöbb információt szerezhessék róla, írja az IFLScience.
Menekülés a Naprendszerből
A helioszféra elképesztő mérete, illetve a Voyager űrszondák által bejárt hosszú út. NASA/JPL-Caltech
“Egy ilyen küldetés nélkül olyanok vagyunk, mint az aranyhalak, akik belülről próbálják megérteni az akváriumot” – mondta Dr. Sarah A. Spitzer szerző, a Michigani Egyetem munkatársa.
“Szeretnénk tudni, hogy a helioszféra hogyan védi meg az űrhajósokat és általában az életet a káros galaktikus sugárzástól, de ezt nehéz megtenni, amikor még a pajzs alakját sem ismerjük” – tette hozzá Dr. Marc Kornbleuth társszerző, a Bostoni Egyetem kutatója.
A galaktikus sugárzás befolyásolja a helioszféra alakját. Van a Nap irányába eső részen a helioszféra határa a legközelebb van a Naphoz. Illetve ott a “hátsó része”, amely úgy nyúlik, mint egy csónak által keltett hullám. Egy 2021-es küldetésjavaslat figyelembe vette a lehetséges irányokat, és arra jutottak, hogy az orrtól 45 fokra lévő szonda lenne az optimális. Az új tanulmány éppen ezzel nem ért egyet.
Illusztráció: 35393/Pixabay
Spitzer és kollégái hat lehetséges pályát hasonlítják össze azzal a céllal, hogy maximalizálják az eredményeket, mivel a helioszférából való kilépés sok évbe telne. Arra jutottak, hogy “oldalról kisurranva” remek pozíciót kapnának a csillagközi tér tanulmányozására, és jobb képet a helioszféra alakjáról.
Van már űreszközünk a Naprendszeren túl
Jelenleg két űreszköz van a csillagközi térben, amelyek túljutottak a Naprendszeren, ezek a Voyager 1 és 2. Ezeket nem erre a célra tervezték, hanem az óriásbolygók tanulmányozására, így a csillagközi plazma tanulmányozására csak korlátozottan képesek. A csóvánál a csillagközi plazma talán a helioszférába juttatható. De nem lehetünk biztosak benne, amíg nem tudjuk kívülről is megfelelően szemügyre venni.
“Ha meg akarod tudni, milyen messzire nyúlik vissza a házad, valószínűleg nem a legjobb megoldás, ha kisétálsz a bejárati ajtón, és a járdáról készítesz egy képet. A legjobb, ha kimegyünk az oldalajtón, így láthatjuk, hogy milyen hosszú elölről hátrafelé” – mondta Kornbleuth.
“Egy jövőbeli csillagközi szondaküldetés lesz az első lehetőségünk arra, hogy valóban kívülről lássuk a helioszférát, az otthonunkat, és jobban megértsük a helyét a helyi csillagközi közegben” – egészítette ki Spitzer.
A Voyager 1 űrszonda a mélyűrben. 3D illusztráció: Depositphotos
A Voyager 1, amely jelenleg komoly számítógépes problémával küzd, mintegy 163 csillagászati egység (AU) távolságot tett meg tőlünk. Egy AU a Föld és a Nap távolsága, és egy olyan szonda, amely a Spitzer és csapata által megrajzolt útvonalat követi, 400 AU-ig utazna, azzal a várakozással, hogy sok évtized alatt 1000 AU-ig is eljutna. Viszonyításképp, a Naprendszer átmérője körülbelül 180 ilyen egység.
“Ez az elemzés sok kitartást igényelt. Kicsiben kezdődött, és a közösség számára nagyszerű forrássá nőtte ki magát” – mondta Susan Lepri, a Michigani Egyetem éghajlati és űrtudományok és mérnöki tudományok professzora, a tanulmány vezető szerzője.
Érdemes elolvasni:
