Miért olyan sós a Holt-tenger?

A Holt-tenger a Föld egyik legsósabb vízteste. Jordánia, Izrael és Palesztina között fekszik, és ahogy a halak, madarak és növényzet teljes hiánya is bizonyítja, nem lőttek mellé a névadással.

Hogyan lett ennyire sós a Holt-tenger?

A Holt-tenger. Kiemelt kép: depositphotos.com

Először is, a Holt-tenger gyakorlatilag egy szárazföldi tó, nem tenger, és éppen ezért ilyen sós, mert a Jordán folyó táplálja, azonban belőle a víz csak párolgás útján tud távozni, mivel egy lefolyástalan képződményről van szó. Így viszont a víz az ásványi anyagokat és a sókat hátrahagyva távozik a levegőbe.

Ez azt jelenti, hogy a Holt-tenger az idő előrehaladtával egyre csak halmozta sótartalmát, a becslések szerint pedig ma már 9,7-szer sósabb, mint az óceánok vize.

Az emberi tevékenység csak tovább növelte a sótartalmat, mivel a Jordán folyóból kevesebb víz jut a Holt-tengerbe a gátak és a mezőgazdasági felhasználás miatt. Mivel a víz már más irányokba is folyik, már ha folyik még az eredeti irányba egyáltalán, egyre kevesebb friss víz jut a Holt-tengerbe, ami azt jelenti, hogy kevesebb áll rendelkezésre a sós tó hígítására.

Ha ehhez hozzávesszük az éghajlatot és a tektonikus tevékenység miatt a tó partjainál feltörő, ásványi anyagokban gazdag forrásokat, akkor megkapjuk a világ egyik legsósabb víztömegét.

Jó, de mennyire sós valójában?

Bámulatos. depositphotos.com

Bár gyakran a Föld legsósabb úti céljaként hivatkozunk rá a maga 34%-os sótartalmával, csak a második e tekintetben, ugyanis az etiópiai Danakil-völgyben található Gaet’ale-tó 43,3%-os sótartalommal rendelkezik.

Csak összehasonlításképp: az óceánok átlagos sótartalma 3,5%.

Az extrém sótartalom miatt a Holt-tenger “olyan érzést kelt, mintha olívaolajjal kevert homokban úsznánk” – legalábbis a NASA Föld-megfigyelőközpontja szerint. Ebből pedig egyenesen következik az, hogy bárki tesztelheti ezt, és könnyedén lebeghet felszínén.

A szintje az emberi tevékenység következtében évente körülbelül 1,2 méterrel csökken, és ahogy még sósabbá válik, a tudósok észrevették, hogy valami történik a tó medrében.

A NASA munkatársai kutatás közben. depositphotos.com

Felfedezték, hogy a növekvő sótartalom miatt az kicsapódik a tó fenekén, és egy évente több centimétert vastagodó réteget hoz létre.

Ez a kettős diffúziós konvekció néven ismert folyamat, amely során a lehűlő melegebb víz a viszonylag hűvösebb fenék felé halad, miközben pedig elveszíti a sótartó képességét. Ehelyett a só kristályos formában kiürül, ráadásul elég nagy tempóban, mivel a Holt-tenger már most is a vízbe telíthető sómennyiség szélsőséges határán van.

Képes itt bármi életben maradni?

A Holt-tengerben csak mikroszkopikus élet található. Ahogyan az várható, egy ilyen sós környezet egy állatfajnak sem fekszik, és még a legsósabb környezetet kedvelő extremofilok, például a sórákok sem érdeklődnek iránta.

Azonban az 1930-as évek óta tudjuk, hogy a tó környékén létezik az élet mikrobiális szinten, milliliterenként körülbelül 1-10 ezer archaea baktériummal.

Tehát bármennyire is jó a Holt-tenger marketinge, nem a legsósabb víztest a Földön, de nem is teljesen halott.

Érdemes elolvasni:

• Kaszpi-tenger: akkor most tenger vagy tó?
• 12 tény a vulkánokról, amiket valószínűleg nem tudtál