Ez az újdonság hozná el az óceánok vesztét?
Az óceánok nap mint nap nagy mennyiségű szén-dioxidot, sőt, az emberiség által okozott hőtöbblet több mint 90%-át is elnyelik. Mélyük pedig kincsesbánya. Nem, nem a Kis Hableány csecsebecséiről, de még csak nem is a Titanic maradványairól van szó, hanem fémekről. Fémekről, melyekre talán nagyobb szükség van, mint valaha: ezek szükségesek ugyanis az akkumulátorgyártáshoz.
Akkumulátort igényelnek többek közt az elektromos járművek, melyek sokak szerint megoldást jelentetnének az üvegházhatású gázok kibocsátásának elharapódzására. Támogatói úgy gondolják, emiatt a fenntartható jövő kulcsa a mélytengeri bányászat technológiájában rejlik, megint mások úgy vélik, ezzel örökre megpecsételnénk óceánjaink sorsát – írja a BBC Earth.
De mit is takar a mélytengeri bányászat?
A mélytengeri bányászat (DSM, az angol deep-sea mining rövidítése) még viszonylag újkeletű iparág, mely során az óceánok mélyéről, nagyjából 4000-6000 méter mélyről nyernek ki értékes ásványokat. Ilyen anyagok a mangán, a réz, a cink és a kobalt is. Utóbbit használják az akkumulátorok jelentős részének megalkotásához – írja a The Ocean Foundation.
Lehetséges ezen ásványok kinyerése anélkül, hogy visszafordíthatatlan károkat okoznánk az óceánok ökoszisztémájában?
A mélytengeri bányászat támogatói legtöbbször azzal érvelnek annak szükségessége mellet, hogy ez az egyetlen olyan módszer, mellyel kivitelezhető az ásványok folyamatos kitermelése. Emellett úgy vélik, jóval kevesebb kárt okozunk általa, mint a jelenlegi szárazföldi bányászat során. Például Indonézia és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, ahol rendkívül intenzív ütemben folyik felszíni bányászat, olyan hátrányok keletkeznek, mint az erdőirtás, a lég- és vízszennyezés valamint a biodiverzitás veszélyeztetése.
Megint más tudósok már egy ideje kongatják a vészharangokat a mélytengeri bányászat miatt. Úgy gondolják, ezzel visszafordíthatatlan károkat okozunk a bolygó az óceánok „egészsége” szempontjából. Sőt, nem csak a vizekéből, hiszen az emberi egészségre is káros hatást fejthet ki az innovatív technológia. Mélytengeri bányászat révén ugyanis mérgező fémek kerülhetnek a táplálékláncba, valamint újabb fokozatra kapcsolhat a klímaváltozás.
Mi lesz az élőlényekkel?
A mélytengeri bányászat során a szakemberek fejlett vákuumtechnológiát alkalmazva nyerik ki az iszapos üledék „kincseit”. Ám ekkora az ottélő organizmusokat is megbolygatják, sok olyat is, mely máshol nem képes növekedni. Ilyen élőlény például a korall és a tengeri szivacs is.
A képet a KIEL 6000 ROV kamerái készítették az SO268-as expedíció során a Clarion Clipperton Zone (CCZ) tengerfenékén. Az expedíció a JPIO MiningImpact projekt részeként valósult meg. A projekt arra irányult, hogy a mélytengeri mangángumó-bányászat milyen hatással van az ottani ökoszisztémákra. A képen egy tengeri csillag látható mangángumók között.
Forrás: Wikimedia Commons
A mélytengeri fajok nem csak az óceánok ökoszisztémája szempontjából hasznosak: akár a humánegészségügynek is segítő kezet nyújthatnak. Például egy új koronavírus mutáns diagnosztizálásához is hasznos lehet egy bizonyos mélytengeri mikroba, valamint a tudósok már jó ideje tanulmányozzák a mélytengeri szivacsok vegyi anyagait. Úgy vélik, azok további munkájuk révén akár olyan betegségekre is jelenthetnek gyógyírt, mint a HIV vagy a rák.
Így már még inkább elgondolkodtató, vajon érdemes-e bányászatot folytatni az óceánok mélyén, veszélyeztetve azok érzékeny, de annál értékesebb élővilágát.
Ez is érdekelhet:
Miért olyan sós a Holt-tenger?
James Webb: Magyar űrkutató avat be minket az űrtávcső titkaiba
