Bámulatos festményeket találtak a csaknem 2000 éve eltemetett Pompeiiben

Bámulatos festményeket fedeztek fel az ókori Pompeii városában. A várost Kr. u 79-ben, tehát közel 2000 évvel ezelőtt a Vezúv kitörése pusztította el, de a szakértők a mai napig újabbnál újabb felfedezéseket tesznek.

Egy ókori római építési területet fedeztek fel nemrégiben a régészek, és eddig ismeretlen információkat tártak fel az akkori építési módszerekről. Most pedig a város romjaiból valaha előkerült legszebb festmények közül került elő néhány, számol be az Indy100.

Pompeii majd’ 2000 év után is tud újat mutatni

Gipszöntvény a Vezúv egyik áldozatának maradványairól. A vulkán gyakorlatilag az egész várost hamu alá temette mindenkivel, akinek nem sikerült elmenekülnie. Fotó: EPA/Cesare Abbate

A Heritage Daily szerint a két freskó görög mitológiában szereplő alakokat ábrázol, például Trójai Helénát és Parisz trójai királyfit. A festményeket a fekete szoba nevű, nagy ünnepi táncterem falán találták meg. A terem padlóját egy óriási, több mint egymillió különálló, fehér csempékből kirakott mozaik alkotta. A festményekről készült képek a város weboldalán tekinthetők meg.

A BBC-nek Dr. Gabriel Zuchtriegel parkigazgató elmondta, hogy a falakat sejtéseik szerint azért festhették ilyen sötétre, hogy elrejtsék a füstfoltokat, amiket a világításként használt lámpák hagyhattak a falon. Emellett kifejtette: “A sötét háttérnek köszönhetően csillogó fényben a festmények szinte életre keltek”.

Pompeii és ami megmaradt belőle. Illusztráció: Graham Hobster/Pixabay

Ármányos történet a festményeken

Illusztráció, freskó Pompeii egyik külkerületében. Fotó: Adam Harangozó/Wikimedia

Az egyik kép Apollón istent ábrázolja, amint megpróbálja elcsábítani Kasszandra papnőt, aki történetesen Parisz húga volt. A legenda szerint Kasszandra szerelméért cserébe a jóslás képességét kérte az istentől, amit azonnal meg is kapott. Ám ezután aljas módon visszautasította a Apollónt, aminek következményeként jóslatait mindenki figyelmen kívül hagyta.

A festményeket a 9-es számú régió feltárása során fedezték fel. Ez feltehetően egy lakó- és kereskedelmi övezet volt, ahol több méternyi hamut távolítanak el. Annak érdekében, hogy megvédjék a freskókat és megakadályozzák, hogy leváljanak a falról, a restaurátoroknak gipszragasztót kell befecskendezniük mögéjük.

Dr. Roberta Prisco a BBC-nek elmondta, hogy a sikeres megőrzés miatt “óriási felősség nyomja a vállukat”. Azonban azt is kifejtette, hogy “szenvedélyesen és mélyen szeretjük, amit csinálunk, mert amit feltárunk és megvédünk, az az utánunk következő generációk is ugyanilyen állapotban láthatják”.

Érdemes elolvasni:

• Amikor egy 15. századi szerzetes elkészítette a Google Maps-et
• Egy német város így biztosította be magát 1700 éve a barbárok ellen