Amikor izlandi lányokat ítéltek el a 20. században, mert idegen katonákkal létesítettek viszonyt

A második világháború alatt Izlandot a szövetséges erők megszállták, ami mélyreható változásokat hozott a társadalom szerkezetében. Bár a megszállás viszonylag békésen zajlott az Európában máshol tapasztalható zavargásokhoz képest, gyors átalakulást indított el a túlnyomórészt vidéki országból egy városiasodott országgá válás irányába.

Az akkoriban 120 000 lakosú Izlandon a lakosság harmada Reykjavíkban élt. A jobb kilátásokat kereső vidéki migránsok és több tízezer fiatal katona találkozott. Ez a demográfiai felfordulás szeizmikus kihívást jelentett a hagyományos izlandi udvarlási szokások számára, és előkészítette az utat az “Ástandið” vagy “A helyzet” néven ismertté vált eseményhez — írja a Grapevine.

A helyzet

A “helyzet” azt a jelenséget foglalta magába, amikor a helyi nők romantikus kapcsolatot alakítottak ki katonákkal, felrúgva ezzel a bevett társadalmi normákat. Ez Izland korábbi elszigeteltségétől való eltérést jelentett, és hozzájárult a háborús megszállás alatt kialakuló identitásához.

Az izlandi nők és a katonák közötti romantikus kapcsolatok várhatóan viták kereszttüzébe kerültek. Ezeket a nőket “szituációs lányokként” bélyegezték meg, és a promiszkuitástól az árulásig terjedő vádakkal szembesítették őket. A helyi újságok még a nyilvános megszégyenítés mellett is kiálltak, azt javasolva, hogy ezeknek a nőknek le kellene borotválni a fejüket. E társadalmi megbélyegzés terhe sok nő számára egész életében megmaradt.

Az észlelt tendenciára válaszul a hatóságok intézkedéseket vezettek be a probléma kezelésére, különösen a tizenéves lányokra összpontosítva. Olyan jogszabályokat hoztak, amelyek megtiltották a katonákkal való érintkezésüket. E törvény végrehajtását és következményeit szemléletesen ábrázolta a 2015-ös év legelismertebb izlandi dokumentumfilmje, a “The Girls at Kleppjárnsreykir”. A film rávilágított arra, hogy Jóhanna Knudsen, egykori ápolónő és az első izlandi női rendőr, hogyan kerülte meg ezeket a törvényeket saját céljai érdekében, gyakran káros következményekkel.

A nők megszégyenítése Izlandon

A jogszabályok értelmében a rendőrség feladata volt, hogy kivizsgálja a kiskorúak katonákkal való kapcsolatáról szóló bejelentéseket, és a gyermekvédelmi szolgálatokhoz irányítsa őket. Jóhanna azonban úgy döntött, hogy saját maga folytatja le a nyomozást, kihallgatja a gyanúsítottakat és bíróság elé állítja őket. Kemény büntetéseket szorgalmazott, figyelmen kívül hagyva azt a jogi javaslatot, hogy első lépésként figyelmeztetést kell kiadni a fiatal nőknek és családjuknak.

Rövid idő alatt Jóhanna 1941-re mintegy 500 gyanús lányról állított össze egy listát, és végül mintegy 800 nevet dokumentált naplójában. Ez a titkos művelet az izlandi polgárok magánéletébe való egyik legnagyobb beavatkozást jelentette abban az időben.

Ezeket a 12 és 15 év közötti lányokat bíróság elé állították, majd a vidékre küldték őket. Még az sem hatotta meg a bírákat, hogy sokan kényszerre hivatkoztak. 62 elítélt közül 14-et a nyugat-izlandi Kleppjárnsreykirbe küldték, ahol embertelen körülményeket kellett elviselniük. 1944-ben Jóhanna egységét feloszlatták, az elítélteket pedig szabadon engedték.

Alma Ómarsdóttir rendezőt ezek az események motiválták egy film elkészítésében, hogy rávilágítson ezeknek az eseményeknek az igazságára, és enyhítse az érintettek által viselt szégyen tartós terhét. A dokumentumfilm elsősorban az idősebb nézők körében talált visszhangra, a felvilágosodás érzését váltotta ki. Emellett jelentős érdeklődést váltott ki, és a baloldali-zöld párt elnöke a kormány tetteinek kivizsgálására szólított fel.

Összefoglalva, Izland második világháborús társadalmi változásai, amelyeket a “The Situation” című film megtestesít, kiemelik a háborús megszállás összetettségét és annak az egyéni életekre és a nemzeti identitásra gyakorolt mélyreható hatását.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Ezért van még mindig a baltimore-i hidat lezúzó hajó legénysége a fedélzeten
• Leonardo DiCaprio és csapata stratégiát vált a veszélyeztetett fajok érdekében