Titokzatos részletet fedezett fel Raffaello remekművében a mesterséges intelligencia
A festmények apró részéletei a mai napig ámulatba ejtenek minket, és a leghihetetlenebb elméletek előtt nyithatják meg a kaput – gondoljunk csak Dan Brown ikonikus könyvére, A Da Vinci kódra. Raffaello híres festményében évszázadokon keresztül rejtve maradt egy ilyen részlet, amíg a mesterséges intelligencia ki nem szúrta.
A reneszánsz polihisztoroktól nem állt távol apró, de fontos részleteket elrejteni a festményeken
Ez különösen Leonardo Da Vinciről mondható el, akinek festményei a Listverse szerint tele vannak szimbolikával és kódokkal. Mona Lisa szemeiben állítólag az „L” és a „V”, illetve a „C” és az „E” vagy „B” betűt rejtette el, amely így a LVCE – vagy luce -, azaz „fény” szót adja ki. Vagy csak az évek során megkopott a festmény, és mi látunk bele többet.
Michelangelo is eljátszott művészi szabadságával. A Sixtus-kápolna homlokzatán a tudás fájára alma helyett fügét festett. Mára már egészen ismert, hogy az almafa megnevezése csak tévhit, és a Biblia is kizárólag tiltott „gyümölcsről” tesz említést. A füge választása viszont nem véletlen: a Biblia zsidó értelmezésére támaszkodik, a fügefa pedig több kultúrában is a tudás, a felvilágosodás és a termékenység szimbóluma.
Szintén Michelangelóhoz kapcsolódik az a sokat vitatott elmélet, hogy mikor megfestette Jézust, arcképét férfi szeretője, Tommaso de Cavalieri inspirálta. Raffaello Sanzio Madonna della Rosa (Rózsa Madonnája) című festményén azonban valami egészen máson akadt meg a mesterséges intelligencia „szeme”.
A mesterséges intelligencia újdonságai
A mesterséges intelligencia (AI) kiválóan megtanítható, hogy olyan részleteket is észrevegyen a képeken, amelyek felett az emberi szem átsiklik. Most egy mesterséges intelligencia neurális hálózata valami szokatlant azonosított egy Raffaello-festmény arcán: valójában nem Raffaello festette, derül ki a Science Alert cikkéből.
A szóban forgó arc Szent Józsefé, aki a Madonna della Rosa néven ismert festmény bal felső sarkában látható.
Nem is Raffaello a festő?
A tudósok valójában régóta vitáznak arról, hogy a festmény eredeti Raffaello-e vagy sem. Míg egy műalkotás eredetének megállapításához sokféle bizonyítékra van szükség, az AI algoritmuson alapuló újabb elemzési módszer azok mellé állt, akik úgy gondolják, hogy a vonások legalább egy részét egy másik művész keze húzta meg.
Az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó kutatók egyéni elemzési algoritmust fejlesztettek ki azon munkák alapján, amelyekről tudjuk, hogy az olasz mester ecsetkezelésének eredményei.
„Mély jellemzőelemzést használva hitelesített Raffaello-festményekről készült képeket használtuk fel, hogy a számítógépet nagyon részletesen megtanítsuk a stílusának felismerésére, az ecsetvonásoktól, a színpalettától, az árnyékolástól és a munka minden aspektusától kezdve” – magyarázta Hassan Ugail matematikus és informatikus, a brit Bradfordi Egyetem munkatársa decemberben, amikor a kutatók eredményeit közzétették. „A számítógép sokkal mélyebbre lát, mint az emberi szem, mikroszkopikus szinten.”
Egyedi felismerést fejlesztettek
A gépi tanuláshoz jellemzően példák hatalmas tárházára van szükség, ami nem mindig elérhető, ha egy művész életművéről van szó. Ebben az esetben a csapat módosította a Microscoft által kifejlesztett, ResNet50 nevű, előre betanított architektúrát, amelyet a Support Vector Machine nevű hagyományos gépi tanulási technikával párosítottak.
A módszerről korábban kimutatták, hogy 98 százalékos pontossággal képes a Raffaello-festményeket azonosítani. Általában egész képekre van kiképezve, de itt a csapat arra is kérte, hogy nézze meg az egyes arcokat.
A teljes festmény. Forrás: Creazilla/ Public Domain
Fontos részletre bukkant
Úgy tűnik, hogy a Madonnát, a gyermeket és Szent Jánost tényleg Raffaello festette, Szent József esetében viszont nem ez a helyzet. A kutatók megjegyzik, hogy a festmény hitelességéről folytatott korábbi viták során Szent József arcát kevésbé jól sikerültnek tartották, mint a képen látható többi arcot.
„Szóval, azután teszteltük az egyes részeket, és míg a kép többi része beigazolódott, hogy Raffaello, József arca valószínűleg nem Raffaellóként tűnt fel.”
Giulio Romano, Raffaello egyik tanítványa lehet a felelős a negyedik arcért, de ez korántsem biztos. Ez egy újabb példa arra, hogy a modern technológia felfedi a klasszikus festmények titkait – ezúttal a mesterséges intelligenciával.
A mesterséges intelligencia jövője a művészettörténetben
A Madonna della Rosát a szakértők szerint 1518 és 1520 között festették vászonra. A művészeti kritikusok az 1800-as évek közepén kezdtek gyanakodni arra, hogy Raffaello nem festette meg teljes műalkotást.
Most ezek a gyanúk szinte biztosan beigazolódtak. A tanulmány mögött álló kutatócsoport ugyanakkor szeretné hangsúlyozni, hogy ez a mesterséges intelligencia a jövőben a művészeti szakértőket segíti, nem pedig helyettesíti őket.
„Ez nem arról szól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi az emberek munkáját” – mondta Ugail. „A műalkotás hitelesítésének folyamata számos szempontot foglal magában, kezdve a származásától, a pigmentektől, a mű állapotától és így tovább. Azonban ez a fajta szoftver használható eszközként a folyamat segítésére.”
Ez is érdekelhet:
