Hitlert csodáló filozófusról neveztek el egy kutatóközpontot Putyinék
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a Kreml ki akar maradni az Ivan Iljinről, egy 20. századi cári filozófusról elnevezett új orosz kutatóközpontról szóló vitából. Történetesen ugyanis a néhai gondolkodó csodálatát fejezte ki Adolf Hitler és Benito Mussolini iránt, és éppenséggel Putyin kedvenc filozófusa.
Miért kedvel Putyin valakit, aki a náci Németország vezetőjét istenítette?
“Mi inkább nem szeretnénk részt venni ebben a vitában. Az igaz, hogy az elnök valóban többször idézte már Iljint”, idézte Peszkovot a Meduza.
Putyin csak tisztelegni akart a hőse előtt. Fotó: Creative Commons. CC BY 4.0
Az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem (RGGU) 2023 nyarán megnyíló Ivan Iljin Felsőbb Politikai Iskolája a hónap elején került a címlapokra.
A hírek arról szóltak, hogy Alekszandr Dugin szélsőjobboldali ideológus és Kreml-tanácsadó fogja vezetni a központot. Április 12-én pedig az iskola diákjai petíciót indítottak az átnevezés érdekében:
Az ország egyik vezető akadémiai intézményének kutatóközpontja, amely legyőzte a fasizmust, nem viselheti a fasiszta eszmék támogatójának nevét, figyelembe véve az országunk jelenlegi társadalmi és politikai helyzetét.
Április 17-én Vlagyimir Iszakov orosz törvényhozó vizsgálatot követelt az Iljin nevét viselő iskola elnevezésének ügyében. Megjegyezve, hogy ha a filozófus kijelentései ma hangzottak volna el, a “nácizmus rehabilitálása” elleni orosz törvény hatálya alá esnének.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ettől függetlenül többször is nyilvánosan idézte már Iljint, és a pletykák szerint az orosz elnök egyik, ha nem az abszolút kedvenc filozófusáról van szó.
Ki volt Ivan Iljin? És miért Putyin kedvenc filozófusa?
Ivan Iljin orosz filozófus, a fasizmus egyik legnagyobb csodálója. Wikimedia
Ivan Iljint az orosz fasizmus legnagyobb híveként ismerik, írja a Babel orosz hírportál. A 2022 februári inváziót Vlagyimir Putyin orosz elnök két beszéde előzte meg. Az elsőben elismerte a “Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokat”, másodikban, amelyet a háború kezdete után mondott, torz képet mutatott a világról és az ukrán történelemről.
Az orosz elnök nyilvános beszédei során gyakran idézi írók, filozófusok és más közéleti személyiségek műveit. Amikor világnézeti kérdésekről beszél, Putyin nagyon gyakran hivatkozik Ivan Iljin orosz filozófus és a fehér mozgalom egyik vezetője, Anton Gyenyikin műveire.
A XX. század elején számos ehhez hasonló mítosz terjedt el Oroszországban. Ukrajna “elválaszthatatlanságáról” Oroszországtól, a Nyugattal szembeni ellenállásról, a különleges orosz ortodoxiáról és a kizárólag diktatórikus államformáról. Mindez találóan írja le azt, ami a mai Oroszországban történik.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
