A kisagy új funkciója mindenkit meglepett

Meglepődnél, mi mindenre képes a kisagyad – ez pedig egy egészen forradalmi felfedezés.

A kisagy (cerebellum) az agy teljes tömegének mindössze 10 százalékát teszi ki. Ennek ellenére hihetetlenül fontos szerepet tölt be; az agy neuronjainak több mint háromnegyede ebben a kis helyen van, sok minden történik odabent.

A tudósok évszázadokon keresztül azt hitték, hogy a kisagy feladata az izommozgások koordinálása, magyarázza a Cleveland Clinic. A technológia fejlődése megmutatta, hogy ennél sokkal többet tesz, de még mindig sok mindent próbálnak megérteni róla.

Mit csinál a kisagy?

A tudósok több mint 200 évvel ezelőtt kezdték el a kisagy vizsgálatát károsodásban szenvedő emberek vagy állatok tanulmányozásával. Azt tapasztalták, hogy az ilyen sérülésekkel küzdő emberek általában nehezen tudják megtartani az egyensúlyukat állva vagy séta közben, vagy nehezen nyúlnak tárgyakhoz, mert a kezük eltéveszt egy tárgyat, amit fel akartak venni.

Idővel a bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy károsodásának más hatásai is lehetnek. Azt találták, hogy a sérülés megnehezítheti az új szavak vagy készségek elsajátítását. A cerebellum sérülése megzavarhatja a tárgyak méretének vagy távolságának megítélését. Ez befolyásolhatja az időzítés érzését is, például a sérült embereknek gondot okozhat ütemre kopogtatni.

Fluorral festett kisagyszövet. Forrás: Flickr/ NICHD

Az új technológiával jobban belelátnak

A technológia fejlődése még többet tett annak érdekében, hogy a szakértők jobban megértsék a kisagyat. A tudósok képesek leképezni egy személy agyi tevékenységét, miközben az adott személy egy bizonyos feladatot végez. Azt találták, hogy a cerebellum különböző részei aktívabbak attól függően, hogy éppen mit csinálsz. Azt is megállapították, hogy szerepet játszik az érzelmekben és a döntések meghozatalában.

Mit derítettek most ki?

Ebben az új tanulmányban a Pittsburgh Egyetem és a Columbia Egyetem kutatói korábbi kutatásokra akartak építeni, amelyek szerint a cerebellum hátsó-laterális régiója szerepet játszik abban, hogy a látottakat összekapcsolja az általunk végzett mozgásokkal, derül ki a Science Alert cikkéből.

„A kisagy működésével kapcsolatos régóta fennálló feltételezés az volt, hogy csak a mozgásunkat szabályozza” – mondja Andreea Bostan, a Pittsburghi Egyetem neurobiológusa. „Most azonban már tudjuk, hogy a kisagynak vannak olyan részei, amelyek kapcsolatban állnak egymással, és úgy tűnik, hogy az agy azon területeivel együtt fejlődtek, amelyek szabályozzák a gondolkodásunkat.”

Majmokat képeztek

A csapat arra tanította a majmokat, hogy a képernyőn megjelenő képek hatására a bal vagy a jobb kezüket mozgassák. Jutalmaként gyümölcslevet kaptak, ha megfelelő mozgást végezték.

A majmok kisagyának hátsó-laterális részének ideiglenes letiltására alkalmazott kábítószerek jelentősen befolyásolták a tanulást. A kísérleti állatok még a gyümölcslé jutalom ellenére is nehezen emlékeztek arra, hogy melyik képre reagálva melyik kezüket kellett mozgatniuk. A már jól konszolidált tanulás azonban még felidézhető volt.

A területek szerepe

„Amikor inaktiváljuk ezt a kisagyi régiót, rontja az új tanulást” – mondja Bostan. „Sokkal lassabb, sokkal több próba alatt történik, és a teljesítmény nem éri el ugyanazt a szintet. Ez egy konkrét példa arra, hogy a cerebellum a jutalominformációkat használja a főemlősök kognitív funkcióinak alakítására.”

A további tesztek kimutatták, hogy a mozdulatok teljesítményét nem befolyásolta a kisagy hátsó-laterális működésképtelensége, egyéb részeinek kikapcsolása pedig nem befolyásolta a tanulási folyamatot.

Hogyan tovább?

Mindez fontos plusz információ, amikor megtudjuk, hogyan működik az agy és hogyan alkalmazkodik a körülöttünk lévő világhoz – és hogyan tudnánk jobban kezelni azokat a körülményeket, amelyeket az agy normál működésének valamilyen meghibásodása okoz.

„Kutatásunk egyértelmű bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a kisagy nemcsak az ügyes cselekvések megtanulásához fontos, hanem ahhoz is, hogy megtanuljuk, mely cselekvések a legértékesebbek bizonyos helyzetekben” – mondja Bostan. „Ez segít megmagyarázni a kisagyi rendellenességekkel küzdő emberek nem motoros nehézségeit.”

Ez is érdekelhet:

• Olyan dolgot láttak a kutatók, amely csak egymilliárd évente fordul elő az evolúcióban
• A tudósok véletlenül vadonatúj szervet fedeztek fel az emberi testben