Tudósok nitrogénnel kísérleteztek magukon, a végeredmény segített megnyerni a 2. világháborút

A második világháború alatt nitrogéntől megrészegülve végzett kísérleteket egy londoni kutatócsoport. Ezt persze nem ok nélkül tették, a tét óriási volt. Ezen állt vagy bukott az, hogy lehetséges-e a tartós mélytengeri merülés anélkül, hogy a búvárok hajókhoz kötöttek. A felfedezésüket a britek már a normandiai partraszállás alkalmával is tudták hasznosítani.

J. B. S. Haldane és Helen Spurway többek között azt is vizsgálta, milyen mélységig lehet oxigént belélegezni mérgezés nélkül. A tudományos világban kevésbé, de a hétköznapi ember számára annál inkább meghökkentő módon a kutatók az arányokat magukon kísérletezték ki. Ez persze korántsem volt veszélymentes – idézi fel a sokáig feledésbe merült történetet a Wired.

A felfedezésnek köszönhetően azóta a mélytengeri búvárkodás teljesen új dimenziói nyíltak meg, és nélküle talán a második világháború lefolyása is is máshogy alakult volna.

Előzmények

Haldane-ék kísérletei előtt a merülésről alkotott ismereteink igencsak hiányosak voltak. A háború idejére a búvárkodás viszonylag elterjedtté vált, de a nehéz szkafanderekbe öltöztetett búvárok csak egy, őket egy hajóval összekötő vezetéken át juthattak friss levegőhöz. A megoldásig vezető út nem volt egyszerű és számtalan áldozatot követelt.

A Thetis a második világháborúban
Forrás: Wikimedia Commons

1939-ben például a Thetis tengeralattjáró egy merülési teszt során elsüllyedt, és bár a fedélzeten jutott légzőkészülék mindenkinek, a bennrekedt 99 matróz közül egy sem élte túl a katasztrófát. Az eset kivizsgálásával megbízott Haldane ekkor fogott bele később forradalminak bizonyuló kísérleteibe.

A csoport kutatói rövid idő múlva meg is találták a magyarázatot: a Thetis csapdába esett tengerészeivel a túl magas szén-dioxid koncentráció végzett. A labor munkatársai a kamrában hasonló körülmények között fejfájásra, fáradtságra és szapora légzésre panaszkodtak.

Oxigénkísérletek

Nagy nyomás alatt az oxigén is méreg. A hallucinációktól kezdve különböző intenzitású rohamokig terjedhet a hatása. A kutatók rengeteg veszélynek tették ki magukat, amiben a hallucinálás volt a legkevesebb: volt olyan, aki a csigolyáját törte el. A kísérletet egy lezárt tartályban végezték, így tudták szimulálni a búvárokat érő óceáni nyomást. Minél mélyebb a merülés, annál súlyosabbak a hatások.

Miért veszélyes a nitrogén?

A keszonbetegség veszélye már régebb óta ismert volt. Amikor egy búvár merülés után túl gyorsan ér a felszínre, a nyomáskülönbség hatására a vérbe oldódott és onnan távozó nitrogén súlyosabb esetekben halálhoz is vezethet. A dolog, ami a delíriumos állapotot idézi elő, a nitrogén narkózis. Ez a kába állapot leginkább valóban a részegséghez hasonlít – derül ki a Smithsonian Magazine írásából.

A nitrogént is tartalmazó búvárpalackokat a mai napig használják, nem
Forrás: Wikimedia Commons

A kutatásokat hosszú ideig teljes titoktartás övezte, a körülményeket csak 2001-ben hozták nyilvánosságra, jóval az érintettek halála után. Rachel Lance, aki a Wired felületén megjelenő írás szerzője, nemrég jelentette meg erről szóló könyvét az Egyesült Államokban. Célja, hogy minél többen megismerhessék Haldane és Spurway munkásságát. Az ennek apropóján vele készült interjú itt érhető el:

Ezeket is érdemes elolvasni:

Mágneses monopólus – A Nagy Hadronütköztető 200 éves tudományos vitát oldhat meg

Svéd atomprogram: miért érezték a nukleáris fegyverkezés szükségességét?