A Mars sokkal földszerűbb lehetett egy új kutatás szerint
Az ősi Marsról úgy tartják, hogy egy vízzel teli világ volt. Könnyen meglehet, hogy inkább hideg volt, fagyokkal és árvizekkel, mintsem trópusi paradicsom.
Lehet, hogy a légköre is sűrűbb, és éppen ennek a légkörnek az összetételét kérdőjelezték most meg. Az IFLScience szerint a kémiai elemek ugyanis arra utalnak, hogy a Földhöz hasonlóbb lehetett, mint azt valaha is gondolták.
A Curiosity rover által készített kép a Gale-kráterről. NASA/JPL-Caltech/MSSS/Wikimedia
Az eredmények a NASA Curiosity nevű űrszondájától származnak, amely a Gale-krátert, egy ősi tó helyét vizsgálja.
A kutatók a vártnál magasabb mangán-oxid szintről számoltak be az üledékes kőzetekben. A csapat által vizsgált összes forgatókönyvhöz erős oxidáló környezetre van szükség. A tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets cimű folyóiratban olvasható.
Oxigénben gazdagabb volt a ős-Mars légköre? És ha igen, hogyan?
A mangán-oxid nehezen képződik a Mars felszínén, ezért nem számítottunk arra, hogy ilyen magas koncentrációban találjuk meg egy part menti lelőhelyen
– mondta Patrick Gasda, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium Űrkutatási és Alkalmazási Csoportjának vezető szerzője.
“A Földön az ilyen típusú lerakódások állandóan előfordulnak a légkörünkben lévő magas oxigénszint miatt, amelyet a fotoszintetikus élet és a mangán oxidációs reakciókat katalizáló mikrobák termelnek.”
“Nincs bizonyítékunk arra, hogy a Marson bármikor is élet lehetett volna, emellett nem világos az oxigén előállításának mechanizmusa a bolygó ősi légkörében, így az, hogy a mangán-oxid hogyan keletkezett és koncentrálódott itt, igazán rejtélyes.”
“Ezek az eredmények a marsi légkörben vagy a felszíni vízben zajló nagyobb folyamatokra utalnak, és azt mutatják, hogy még több munkát kell végezni a marsi oxidáció megértéséhez.”
A NASA Curiosity nevű roverje. NASA/JPL-Caltech/Wikimedia
Nyilvánvalóan nem feltételezhetjük, hogy az oxigént az élet hozta létre, és hogy az oxigén miatt alakult ki ez a kémiai vegyület, majd egyszerűen eltűnt.
Valaminek viszont oxidálnia kellett a mangánt és a Curiosity által talált vasat, tehát a folyamat valamikor megtörtént. Még akkor is, ha nem volt benne életforma.
A vegyületek egyszerűen a tó partján keletkezhettek a tó vizéből. Kialakulhattak a homokban mozgó talajvízből, vagy a talajvíz módosíthatta őket.
2012 júniusában a NASA Mars Science Laboratory missziójának célterületét a Gale-kráter ezen a képen látható ellipszis jelöli. Az ellipszis körülbelül 20 km hosszú és 7 km széles. NASA/JPL-Caltech/ESA/DLR/FU Berlin/MSSS/Wikimedia
De akkor is szükség van ezeknek a fémeknek az oxidációjára. A Curiosity ChemCam kamerájának megfigyelései legalábis erről árulkodnak.
“Az ősi kőzetek által feltárt Gale-tó környezete egy olyan lakható környezetbe enged bepillantást, amely meglepően hasonlít a Föld mai helyeihez” – magyarázta Nina Lanza vezető kutató.
“A mangánásványok gyakoriak a Földön a tópartokon található sekély, oxidos vizekben, és figyelemre méltó, hogy az ősi Marson ilyen felismerhető jellegzetességeket találunk.”
Érdemes elolvasni:
