Az antarktiszi meteoritok jelentős része a felmelegedés miatt veszik el

A kutatók számára az Antarktisz a meteoritokat illetően sokáig kész aranybánya volt, de az utóbbi időben a globális felmelegedés az ő dolgukat is megnehezíti. Az olvadás hatására ugyanis a darabok lesüllyednek a felszín alá és így gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válnak.

A klímaváltozás hatása az Antarktiszon kétszer olyan erős, mint a Föld többi részén, és a lejátszódó folyamatok miatt sokkal több meteorit veszik el, mint amennyit találnak – derül ki az Astronomy írásából.

Az antarktiszi jégtakaró elképesztő ütemben olvad
Forrás: Wikimedia Commons

Meteoritok a Földön

Amit a Földön találunk, az többnyire Mars és a Jupiter pályája közötti fő aszteroidaövben mozgó, töredezett aszteroidák maradványa, de olyan is van, ami a Naprendszeren kívülről származik. A kőzetmaradványok akar évmilliókon át keringenek a Nap körül, mielőtt a Föld vonzáskörzetébe kerülnek, ezért különösen értékesek a kutatók számára ahhoz, hogy megfejtsék naprendszerünk működését.

Az égitestek maradványai rendszeresen hullanak a Földre, csak Franciaországban például évente 50 meteorit ér földet. Az Antarktisz területén azonban a jelenség még ennél is gyakoribb. Eddig 48 ezer meteoritot vettek jegyzékbe és körülbelül ezer újat fedeznek fel minden évben. A sötét színű darabokat könnyű észrevenni a hófedte, jéggel borított tájon.

300 ezer és 850 ezer között mozoghat csak azoknak a meteoritoknak a száma, amiket még nem sikerült felfedezni a térségben, és közülük már most is rengeteg részben víz alatt van. A problémához hozzájárul, hogy a fontos területek nagy része viszonylag alacsony fekvésű, ami még inkább kiteszi őket a klímaváltozás hatásainak.

Az Antarktiszon a morénák és a meteoritok gyakran keverednek

Akkor is, ha a hőmérséklet jóval fagypont alatt van, a Nap sugarai elegendő hőhatást fejtenek ki ahhoz, hogy felmelegítsék a meteoritokat. A sötét felszín ráadásul még inkább magába szívja a sugarakat. A felmelegedett kőzetek aztán a körülöttük lévő jeget is megolvasztják, és szépen lassan a vízbe süllyednek. A legnagyobb probléma azonban az, amikor a víz újból megfagy, és a jégtakaró alatt teljesen elérhetetlenné válnak.

A helyzet nem túl fényes: a Nature online felületén publikált adatok szerint az évente 1000 felderített meteorit mellett 5 ezer válik elérhetetlenné és 2050-re az elveszett darabok aránya a 24 százalékot is elérheti. Értelemszerűen ez rengeteg kárt okozna a kutatóknak, hiszen a térségből származik a Földön eddig összesen talált (kb. 80 ezer darab) meteorit 60 százaléka.

A világos, jeges rétegen könnyű észrevenni a sötét darabokat
Forrás: Wikimedia Commons

Az elsüllyedt darabok sorsa

A felderítés eddig nem okozott nagyobb gondot a jégtakaró és a meteoritok sötét felszíne közti kontraszt miatt, így a kutatók nemes egyszerűséggel motoros szánon pásztázták a felszínt. Azzal, ami szabad szemmel nem látható, természetesen nehezebb dolguk van. Az utóbbi időben fémdetektorral próbálkoztak, de ez sem jelentett megoldást a problémára. A tudósok azonban tisztában vannak azzal, hogy a lehető leggyorsabban cselekedniük kell, és menteni a menthetőt.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Rájöttek hogyan keletkezett az Antarktiszon egy akkora lyuk, mint fél Magyarország

Lenyűgözően részletes felvételt tettek közzé a Napról