Gyilkosok, akik megváltoztatták a történelmet

Merénylet Ferenc Ferdinánd ellen Forrás: Wikimedia Commons

Közönséges bűnözők vagy igazi hősök? Minden csak nézőpont kérdése. A történet során számtalan jelentős közéleti szereplő vált gyilkosság áldozatává, és többükről elmondható, hogy ha életben maradtak volna, akkor valószínűleg máshogy alakul a történelem.

Az ilyen esetek általában hosszas tervezést igényelnek és konkrét szervezetekhez köthetők. Ennek megfelelően a merénylő személyének többnyire nem is szentelünk akkora figyelmet, pedig kifejezetten érdekes belegondolni, mi lehet a tettesek indíttatása és a merényletek kiváltó okai, következményei. A The Collector cikke is ezt a rejtélyt igyekszik megfejteni, a legismertebb elkövetőket számba véve.

Jack Ruby és a Kennedy-gyilkosság

A Kennedy-gyilkosságot a mai napig nem sikerült megfejteni, és nem független tőle Jack Ruby esete sem. Számos összeesküvéselméletet szőttek arról, hogy miért halt meg az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb és legígéretesebb elnöke, de az biztos, hogy a közvetlen tettes a 24 éves Lee Harvey Oswald volt. A férfit rövid időn belül elfogták, de az indíttatását soha nem sikerült kideríteni, ugyanis pár nappal a merénylet után ő maga is áldozattá vált. Jack Ruby ugyanis fényes nappal a nyilvánosság szeme láttára fegyvert fogott rá és lelőtte.

A férfi egy éjszakai szórakozóhelyet üzemeltetett, és ugyan korábban is volt ügye a rendőrséggel, alapvetően kedves embernek tartották, aki szerette a kutyákat és a gyerekeket. Saját bevallása szerint az egészet “Jackiért” (Kennedy feleségéért) tette. Természetesen ez a merénylet sem maradt megtorlás nélkül. Ruby-t először halálra ítélték, de fellebbeztek, a férfi azonban még a tárgyalások újbóli megkezdése előtt tüdőrákban hunyt el.

Jack Ruby, Lee Harvey Oswald gyilkosa
Forrás: Wikimedia Commons

Leon Czolgosz – William McKinley

John F. Kennedy és Abraham Lincoln meggyilkolása köztudott az egész világon, de rajtuk kívül még két amerikai elnök lett merénylet áldozat és további kettőt lőttek meg úgy, hogy végül túlélte. William McKinley-nek nem volt ekkora szerencséje.

Leon Czolgosz lengyel bevándorlók gyermeke volt, hat osztályt végzett és az anarchista eszmékkel szimpatizált, bár sikertelenül próbált csatlakozni a helyi szervezethez. Ez azonban nem gátolta meg az anarchizmus további tanulmányozásában, ami végül az elnök elleni merényletre ösztönözte, McKinley-t ugyanis “a dolgozó emberek ellenségének” tartotta.

Az 1901-es buffalói merényletbe az amerikai elnök nyolc nap után halt bele, gyilkosát pedig rögtön letartóztatták és halálbüntetést kapott. A történések hatására a titkosszolgálat még inkább szigorított a mindenkori elnökök védelmén, csökkentve az egyéni hatáskörüket.

William McKinley meggyilkolása
Forrás: Wikimedia Commons

Gavrilo Princip – Ferenc Ferdinánd

A szarajevói merénylet a múlt század legfontosabb eseményei közé tartozik, ami nagyban hozzájárult az első világháború kirobbanásához. A szerb szeparatista merénylő csupán egy 18 éves diák volt, amikor a gyilkosságot elkövette. Végül ez volt az, ami megmentette, ugyanis a Monarchia törvényei szerint 20 év alatt senkit sem lehetett halálra ítélni, így társaival együtt börtönbe kerültek, ahol Princip négy évvel később betegségben meg is halt. A világháború végét már nem érte meg.

Az nyilvánvaló, hogy Princip abszolút fanatikus volt, több szélsőséges szervezetnek is tagja volt, és nem egyedül hajtotta végre a merényletet, ami egyébként elsőre nem is volt sikeres. Ami a mi szemszögünkből meglepő lehet, hogy Szerbiában Principre sokan egyfajta nemzeti hősként tekintenek, sőt szobrot is állítottak neki.

Gavrilo Princip letartóztatása
Forrás: Wikimedia Commons

Charlotte Corday – Jean-Paul Marat

Charlotte Corday ugyan nemesi családból származott, mégis szegénységben nőtt fel. Normandiai tanulmányai alatt kezdett el érdeklődni a politika iránt, és támogatta a francia forradalmi eszméket és a girondisták tevékenységét. Sokakhoz hasonlóan ő is elítélte a jakobinusok radikális nézeteit.

Jean-Paul Marat jakobinus vezető volt és Charlotte őt szemelte ki áldozatul. Valószínűleg azzal nyerhetett bebocsátást hozzá, hogy azt állította, összeesküvőkről van információja. Marat éppen fürdőt vett, hogy betegsége tüneteit enyhítse, a nő pedig kihasználva a helyzetet, tőrt döfött a szívébe. A várt hatást azonban nem sikerült elérnie, többek között azért sem, mert Marat nem bírt akkora hatalommal, mint amit gondolt és azért sem, mert a halálos beteg férfinek valószínűleg amúgy is csak hónapjai voltak hátra.

Corday-t letartóztatták gyilkosságért és guillotine-nal végezték ki. A girondisták közül sokan elhatárolódtak tőle, ráadásul a merénylet nem szabott gátat a jakobinusok rémuralmának sem. A káosz egészen Napóleon színrelépéséig eltartott.

Marat halála, az ismert festmény