Videó: Így vándorolt az emberiség 60 ezer éven keresztül

Ex Africa semper aliquid novi. Ezt a kifejezést az ókor számos művelt személyiségéhez kötötték már, és azt jelenti: “Afrikából mindig jön valami új”. Régen sem volt másképp, a kontinens legnagyobb produktuma pedig maga az emberiség.

Illusztráció: DeepAI

Nem véletlenül az emberiség bölcsője

Bizony, mi magunk is, az elmúlt 60 ezer évben pedig mindenhova elért már az emberiség keze. Hogy ez hogyan történt, az a cikk végén található Insider Science videóban látható, amely kevesebb mint két és fél percben bevezet minket abba, hogyan zajlott a 60 évezredes globális vándorlásunk.

Ha esetleg még részletesebben érdekel a téma, a GeoNomad videóval bepótolhatod, amit az első esetleg nem említ meg. Ez az emberiség terjeszkedését a DNS-kutatáson keresztül követi nyomon.

A tudományos kutatások kimutatták, hogy a Földet ma elfoglaló 7,5 milliárd ember egy 200 ezer évvel ezelőtt élt nő leszármazottja.

“A tudósok mitokondriális Évának nevezik őt”, utalva a mitokondriumokban található DNS-re. Természetesen mind rendelkezünk mitokondriális DNS-sel, de csak a női mitokondriális DNS öröklődik, éppen ezért nem beszélhetünk mitokondriális Ádámról.

A DNS-térképezés lehetővé tette a kutatók számára, hogy nyomon kövessük a mitokondriális Éva leszármazottainak genetikai és földrajzi történetét. Néhányan Afrika más részei felé vették az irányt, mások pedig arra mentek, amit ma Közel-Keletként és Indiaként ismerünk, írja az Open Culture.

Akár vándorlási vágyból, akár szükségből – és tekintve az alacsony túlélési arányukból adódó nyomorúságos körülményeket, valószínűleg inkább az utóbbinak volt köze hozzá – bizonyos csoportok továbbmentek a mai Délkelet-Ázsiába és Ausztráliába.

Az első emberek Nyugat-Ázsián keresztül jutottak be a neandervölgyiek által benépesített Európába, mintegy 56 800 évvel ezelőtt.

Ott, mintegy 546 évszázaddal később Publius Terentius Afer római költő így fogalmazott: Homo sum, humani nihil a me alienum puto, azaz