Gyanúsan sok kísérőgalaxisa lehet a Tejútrendszernek
A Nagy és a Kis Magellán-felhő a Tejútrendszer jól ismert kísérőgalaxisai, de rajtuk kívül számos ilyen van még. Legalább 61 ilyen veszi körül 1,4 millió fényéven belül, míg a legközelebbi Androméda-galaxis 2,5 millió fényévre van, de valószínűleg még több is van.
Egy csillagászokból álló csapat a Subaru Távcsővel további kísérőkre vadászik, de eddig az égbolt mindössze 3%-át kutatták át. Mindenki meglepetésére azonban így is kilenc, eddig felfedezetlen kísérőgalaxist találtak, sokkal többet, mint várták, derül ki a Universe Today beszámolójából.
A Nagy Magellán-felhő infravörös fényben. Fotó: ESA/NASA/JPL-Caltech/STScI
Vonzza a barátokat a Tejútrendszer?
A Gaia – az űrtávcső, amely a csillagászati objektumok pontos helyzetét gyűjti – adatai arra utalnak, hogy a saját galaxisunk körül keringő szatellitgalaxisok többsége új jövevény. Még a két Magellán-felhőről is kiderült, hogy újonnan érkezett kísérők.
Hogy ezek közül bármelyik a Tejútrendszer körüli pályára áll-e, egyelőre nem tudják. Ennek oka pedig az, hogy egyelőre nem rendelkezünk pontos mérőszámokkal a mi hazai galaxisunk tömegére vonatkozóan.
A mostani kutatás a kísérő törpegalaxisok első részletes kutatásával szeretné bővíteni az univerzum ezen szegletének ismereteit. A vezető szerző, Homma Daiszuke és a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium munkatársainak tanulmánya a Subaru Távcső segítségével végzett felmérésük eredményeiről számol be.
A Tejútrendszer néhány kísérőgalaxisa. Wikimedia
A Subaru Távcső a hawaii Mauna Kea csillagvizsgálóban található, amely a hawaii Mauna Kea Obszervatóriumban található. Ez volt 2005-ig a világ legnagyobb egytükrös távcsöve a maga gigantikus, 8,2 méteres tükrével.
A nagyobb tükrök minden távcsőben több fényt gyűjtenek össze, ami magával hozza a halványabb objektumok és a finomabb részletek megpillantásának lehetőségét. Számos távcső mára már túlszárnyalta a Subaru hatalmas fénygyűjtő erejét, de egyre népszerűbbek a több tükrös távcsövek.
A tanulmány sarokköve a sötét anyag eloszlásának megértésére irányuló törekvés, amely szerint a világegyetemet a sötét anyag uralja, és jól leírja a kozmosz nagy léptékű modelljét. A Tejútrendszer több száz szatellitgalaxisát előrejelző helyi univerzum szerkezetének leírásával azonban nehezen boldogul.
Ez a részletes művészi ábrázolás a Tejútrendszer szerkezetét mutatja be, beleértve a spirálkarok és más összetevők, például a gömbölyödés elhelyezkedését.
Fotó: Wikimedia Commons/NASA/JPL-Caltech/ESO/R. Hurt
Egészen a közelmúltig csak egy maroknyi kísérőgalaxisról tudtunk, ami ellentmond a modellnek, és a hiányzó szatellitek problémájaként ismert dilemmát okozta.
A japán kutatócsoport reméli, hogy munkájuk segíthet a probléma megértésében, bár elismerték, hogy kutatásuk statisztikailag kis számokon alapult, és számos feltételezést tettek a kísérők térbeli eloszlását alapul véve.
A további előrelépéshez a kísérőgalaxisok csillagainak további vizsgálatára és nagy felbontású képalkotásra lesz szükség.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
