VIDEÓ: Több mint 1300 ember halt meg a japán halálszigeten – Ma már csak turistalátványosság
Hasima szigete Japán délnyugati részén, a Nagaszaki-félszigettől nem messze fekszik és ma már a világörökség része. A sziget komoly szerepet játszott a japán iparosodás folyamán, népszerű a turisták körében és még filmet is forgattak rajta. Azt azonban kevesen tudják, hogy a 20. század közepén ezreket fogtak kényszermunkára a bányaszigeten, és rengetegen bele is haltak az embertelen körülményekbe.
A különös sziget csupán 19 kilométerre van Nagaszakitól és alig 6,5 hektár. A tengeralatti szénbányáiról ismert szigetet “Csatahajó-sziget” néven is emlegetik, és elsősorban a japán iparosítás során volt jelentős szerepe az erőforrásai miatt – írja a LADbible
Hasima története
A Mitsubishi csoport 1890-ben vásárolta meg a szigeten található szénbányákat, hogy Japán növekvő hajóépítő iparát kiszolgálja, és idővel lakásokat, iskolát, kórházat, színházat és egyéb létesítményeket épített a bányászok és családjaik számára, ez azonban nem változtatott azon, hogy a munkásoknak embertelen körülményekkel kellett szembenézniük. Emellett a rendkívül kis szigetre sokan tényleg családdal és kisgyerekekkel érkeztek, akik meglehetősen szűkösen fértek csak el a magasépítésű lakásokan.
Hasima a 30-as évektől egészen a világháború végéig gyakorlatilag munkatáborként működött. A legtöbben 1959-ben éltek a szigeten, ez körülbelül 5200 főt, nagyrészt besorozott koreai civileket és kínai hadifoglyokat jelentett. Ők természetesen semmit nem kaptak a munkájukért.
Kíméletlen körülmények
Kobata Tomodzsi 24 éves korában azok közé tartozott, akik önként mentek a szigetre dolgozni. Egy 2015-ös, a Guardiannek adott interjúban ezeket mondta a körülményekről:
Szenet bányásztam, amit aztán segítettem összetörni is, hogy el lehessen vinni a szigetről. Borzasztóan leterhelő munka volt, ezért minden szabadidőmet alvással töltöttem.
A bányászok naponta több mint 37 °C-os hőmérsékleten, csaknem kilométeres tengerszint alatt voltak kénytelenek dolgozni. Az éhség, kimerültség és alultápláltság mellett a bányákból származó füsttel keveredő tengeri levegő okozta súlyos légúti megbetegedések is rengeteg halálesethez vezettek. Nem véletlen, hogy a túlélők “pokolszigetként” emlegetik a helyet.
A japán “pokolsziget” utóélete
A létesítményt végül 1974-ben zárták be, a szénbányák kimerülésekor. A Nagaszakitól nem messze elhelyezkedő sziget azóta is lakatlan, tele elhagyatott épületekkel. Hasima a nyilvánosság előtt 2009-ben nyílt meg, és azóta hatalmas népszerűségre tett szert a turisták körében. Ehhez valószínűleg az is hozzátesz, hogy a sziget szerepelt James Bond-filmben is, itt forgatták ugyanis a 2014-es Skyfall egyes jeleneteit. Az érdeklődőknek több vállalkozás is kínál szervezett utakat.
2015-ben nagy port kavart továbbá, hogy Japán javasolta, hogy a sziget felkerüljön az UNESCO világörökség-listájára. Míg az egykori munkások közül is voltak olyanok (pélául Kobata Tomodzsi is), akik támogatták az ötletet, többen azzal vádolták a japán kormányt, hogy figyelmen kívül hagyja a rabszolgamunkát és a szenvedést, ami örökre egybeforrt a szigettel. A kérelemben ugyanis egyáltalán nem tettek említést a koreai és kínai kényszermunkásokról, csupán a 19. század második felét emelték ki.
A sziget épületeiről néhány éve a National Geographic készített videóanyagot.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Bunkerek Albániában, ahol minden 4 emberre jut egy
Internáló táborok az Egyesült Államokban, ahova 120 ezer japán származású polgárt zártak
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban