Az 1840-es évek Kaliforniájának zord terepén, az arany lázas keresés közepette a bányászok gyakran bukkantak egy csillogó hazugságra: a piritre, közismert nevén a bolondok aranyára. Ám amit ezek a keresők kezdetben értéktelennek hittek, sokkal több értéket rejthet, mint amennyit első látásra gondolnánk. A közelmúlt felfedezései feltárták a piritben rejlő sokrétű lehetőségeket, és fényt derítettek a pirit változatos felhasználási lehetőségeire, az ipari eljárásoktól kezdve az arany kinyeréséig.
A pirit, amely a görög „pir” szóból származik, és jelentése „tűz”, nevét annak köszönheti, hogy a fémhez ütközve szikrákat képes termelni. Ez az egyszerű, csak vasból és kénből álló ásvány különböző izometrikus kristályszerkezeteket mutat, a kockáktól az oktaéderekig, amelyek hasonlítanak az asztali kockakészletekben található formákra. A kőzetekben, ásványi erekben, szénfészkekben, sőt, még a kövületekben is előforduló előfordulása is alátámasztja a geológiai képződményekben való mindenütt jelenlétét — számolt be róla a SciShow.
A bolondok aranyának rejtett értéke
Történelmileg a pirit kulcsszerepet játszott a korai lőfegyverekben, ahol a modern öngyújtókhoz és ütőkhöz hasonló, fogazott acélkerékhez dörzsölődve adott gyújtást. Legjelentősebb hozzájárulása azonban az érckutatásban és -kitermelésben való alkalmazása. Bár a pirit nem ideális vasforrás, értékes ércként szolgál a kén, a világszerte leggyakrabban előforduló szulfidásvány értékes érceként. A kén származéka, a kénsav széleskörű felhasználásra talál az ipari folyamatokban, a műtrágyagyártástól a robbanóanyaggyártásig.
A pirit szerepe továbbá kiterjed más értékes fémek, például a réz kitermelésének elősegítésére is. A kalkopirithez, az elsődleges rézérchez keverve a pirit részecskék megkönnyítik a rézben gazdag habarcs elválasztását az ércfeldolgozás során az értéktelen ásványoktól. Ez az innovatív megközelítés a komplex ásványi lelőhelyekről történő rézkitermelés hatékonyságának növelését ígéri.
Továbbá a piritnek az arannyal való társulása, mind kísérő ásványként, mind pedig potenciális tartalékként, újabb dimenzióval bővíti jelentőségét. Nemcsak a pirit jelenléte jelzi gyakran az aranylelőhelyek közelségét, hanem az ásványkutatás legújabb eredményei azt sugallják, hogy a pirit maga is tartalmazhat kis, de jelentős mennyiségű aranyat. Az újonnan megjelenő technikák, mint például a biolúgosítás, a pirit katalitikus tulajdonságait használják ki az arany kristályos rácsából történő kivonására, ami fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát kínál a hagyományos kitermelési módszerekhez képest.
A pirit lényegében túllép a puszta bolondok aranyaként való hírnevén, és sokoldalú ásványként jelenik meg, amelynek számos iparágban van jelentősége, a kohászattól a környezettudományokig. Bonyolult kristályszerkezete, katalitikus tulajdonságai és geológiai jelentősége továbbra is izgatja a kutatókat és a bányászokat egyaránt, új felfedezések és alkalmazások előtt nyitva meg az utat az ásványtan területén és azon túl is.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
