Az 1840-es évek Kaliforniájának zord terepén, az arany lázas keresés közepette a bányászok gyakran bukkantak egy csillogó hazugságra: a piritre, közismert nevén a bolondok aranyára. Ám amit ezek a keresők kezdetben értéktelennek hittek, sokkal több értéket rejthet, mint amennyit első látásra gondolnánk. A közelmúlt felfedezései feltárták a piritben rejlő sokrétű lehetőségeket, és fényt derítettek a pirit változatos felhasználási lehetőségeire, az ipari eljárásoktól kezdve az arany kinyeréséig.
A pirit, amely a görög „pir” szóból származik, és jelentése „tűz”, nevét annak köszönheti, hogy a fémhez ütközve szikrákat képes termelni. Ez az egyszerű, csak vasból és kénből álló ásvány különböző izometrikus kristályszerkezeteket mutat, a kockáktól az oktaéderekig, amelyek hasonlítanak az asztali kockakészletekben található formákra. A kőzetekben, ásványi erekben, szénfészkekben, sőt, még a kövületekben is előforduló előfordulása is alátámasztja a geológiai képződményekben való mindenütt jelenlétét — számolt be róla a SciShow.
A bolondok aranyának rejtett értéke
Történelmileg a pirit kulcsszerepet játszott a korai lőfegyverekben, ahol a modern öngyújtókhoz és ütőkhöz hasonló, fogazott acélkerékhez dörzsölődve adott gyújtást. Legjelentősebb hozzájárulása azonban az érckutatásban és -kitermelésben való alkalmazása. Bár a pirit nem ideális vasforrás, értékes ércként szolgál a kén, a világszerte leggyakrabban előforduló szulfidásvány értékes érceként. A kén származéka, a kénsav széleskörű felhasználásra talál az ipari folyamatokban, a műtrágyagyártástól a robbanóanyaggyártásig.
A pirit szerepe továbbá kiterjed más értékes fémek, például a réz kitermelésének elősegítésére is. A kalkopirithez, az elsődleges rézérchez keverve a pirit részecskék megkönnyítik a rézben gazdag habarcs elválasztását az ércfeldolgozás során az értéktelen ásványoktól. Ez az innovatív megközelítés a komplex ásványi lelőhelyekről történő rézkitermelés hatékonyságának növelését ígéri.
Továbbá a piritnek az arannyal való társulása, mind kísérő ásványként, mind pedig potenciális tartalékként, újabb dimenzióval bővíti jelentőségét. Nemcsak a pirit jelenléte jelzi gyakran az aranylelőhelyek közelségét, hanem az ásványkutatás legújabb eredményei azt sugallják, hogy a pirit maga is tartalmazhat kis, de jelentős mennyiségű aranyat. Az újonnan megjelenő technikák, mint például a biolúgosítás, a pirit katalitikus tulajdonságait használják ki az arany kristályos rácsából történő kivonására, ami fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát kínál a hagyományos kitermelési módszerekhez képest.
A pirit lényegében túllép a puszta bolondok aranyaként való hírnevén, és sokoldalú ásványként jelenik meg, amelynek számos iparágban van jelentősége, a kohászattól a környezettudományokig. Bonyolult kristályszerkezete, katalitikus tulajdonságai és geológiai jelentősége továbbra is izgatja a kutatókat és a bányászokat egyaránt, új felfedezések és alkalmazások előtt nyitva meg az utat az ásványtan területén és azon túl is.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk
