A rejtélyes cro-magnoni emberek Európa elsői között voltak

A cro-magnoni ember a pattintottkő-korszak emberféléje, amelyek maradványaiból elsősorban Dél-Franciaországban találtak nagyobb számban.

A Homo sapiens kategóriába sorolt lények anatómiai szempontból sokban hasonlítanak a modern európaiakra, nyugat-ázsiaiakra és észak-afrikaiakra, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

A cro-magnoni emberről még mindig nem tudunk eleget

Cro-magnoni ember koponyája. Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanakkor a kutatók jelentős különbségeket is felfedeztek. Jellemző fegyvereik közé tartoztak a lándzsák, szigonyok és íjak, ami jól mutatja, hogy remek szerszámkészítők és vadászok voltak.

Neandervölgyi kortársaikkal ellentétben a cro-magnoni emberek egyenes homlokkal és rövid, széles arccal rendelkeztek, hasonlóan a modern emberhez. Nagyobb agyuk és erőteljes testfelépítésük arra utal, hogy a faj az ősi Európa zord tájain való túléléshez alkalmazkodott.

A cro-magnoni menedékben és az ahhoz hasonló barlangokban talált leletek nem csak fizikai tulajdonságaikat engedte megfejteni, hanem az életmódjukba is betekintést nyerhettünk velük.

A sérülésekre utaló bizonyítékok alátámasztják, hogy igen komoly kihívásokkal kellett szembenézniük, mivel számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy fizikailag milyen megterhelő életet éltek.

A legújabb régészeti leletek azonban megkérdőjelezik az emberi evolúcióval kapcsolatos, régóta fennálló elméleteket.

A Közel-Keleten felfedezett ősi kőszerszámok arra utalnak, hogy az anatómiailag modern ember sokkal korábban lakta a régiót, mint azt korábban gondolták, ami átformálja a neandervölgyiek és a korai Homo sapiens közötti kapcsolatról alkotott képünket.

A koponyák összehasonlítása, az aprólékos mérések és a genetikai elemzések pedig árulkodó nyomokat kínáltak őseink eredetéről és vándorlásukról.

A több mint 36 ezer évesre datált, Dél-Afrikában felfedezett Hofmeyr-koponya megkérdőjelezi a hagyományos elméleteket, mivel váratlan rokonságot mutat az európai cro-magnoni példányokkal.