Mit keres egy tengeri parazita fosszíliája fagyantában?

Egy tengeri parazita, egy galandféreg egy részét borostyánba zárva fedeztek fel, ezzel pedig a történelem feladta a feladatot a tudósoknak: hogyan került egy tengeri élősködő a fára (pontosabban a gyantájába), és hogyan maradt ott?

Tengeri parazita fagyantában

Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

Az IFLScience szerint a fosszília feltehetően a galandférgek (cestoda) osztályba tartozó faj maradványa, és 99 millió évvel ezelőttről származik. A féreg a középső kréta kori kacsini borostyánba ragadt, és Mianmarban találták. A galandférgek egy széles körben elterjedt osztály, amely még az embert is megfertőzheti, valamint nagyjából minden ökoszisztémában megtalálható, beleértve a tengeri környezetet is.

A trypanorhyncha rend, amelybe ez a fosszília is tartozik, jellemzően tengeri cápafajokat és rájákat fertőz meg lárvaként. Mivel azonban bonyolult életciklusuk két gazdaszervezetet és puha testeket foglal magában, csak a cápakoprolitban talált petékről szóló fosszilis feljegyzésekből ismerjük őket.

Nincs túl sok anyag, amivel dolgozhatnak a tudósok

“A galandférgek fosszilis leletei lágy szöveteik és endoparazita élőhelyeik miatt rendkívül gyéren állnak rendelkezésre, ami nagyban akadályozza korai evolúciójuk megértését” – mondta Wang Bo, a tanulmány vezető kutatója közleményében. Hozzátette azonban, hogy csapata “az első galandféreg testfosszíliáról számolt be”.

Egy felnőtt galadféreg. Fotó: Wikimedia

A borostyánnak köszönhetően a fosszília jól megmaradt. A hiányos fosszília hosszú és karcsú, meglepő külső és belső vonásokkal rendelkezik a csápok mentén, valamint gyökértelen üreges horgokkal. 

Az endoparazitán több olyan fosszíliát is találtak a borostyánban, ami arra utal, hogy a galandféreg a szárazföldön tartózkodott, amikor a borostyánba került. A borostyán homokszemcséket is tartalmaz, ami valószínűsíti, hogy a borostyán part menti környezetben lehetett.

A szerzők feltételezik, hogy a parazita gazdatestje, a cápa vagy a rája erős szél vagy árhullám után egy homokos parton rekedt. A cápát ezután levadászta egy ragadozó, a parazita kihúzódott a bélből, és a közeli gyantába ragadt. Hangsúlyozzák, hogy ez csak spekuláció, de kiemelik a borostyán fontosságát a fosszíliák megőrzésében.

A tanulmány a Geology című folyóiratban jelent meg. A parazitáról készült mikroszkopikus felvételek ITT tekinthetők meg.

Érdemes elolvasni:

• Melyik volt a leggyorsabb dinoszaurusz?
• Új macskatípus fejlődött ki egy genetikai mutáció miatt

Kiemelt kép: depositphotos.com