Egyetlen bolygó miatt lett rengeteg kérdése a csillagászoknak

Illusztráció. Ez az LTT 9779 b az első felfedezett "ultraforró Neptunusz", amelynek légköri hőmérséklete meghaladja az 1700 Celsius-fokot. A képet Pablo Carlos Budassi készítette 2023-ban (pablocarlosbudassi.com).

A csillagászok egy olyan bolygót fedeztek fel, amely megkérdőjelezi mindazt, amit a forró Neptunuszokról tudunk, illetve azt is, hogy milyen lehet a Föld jövője. Az égitest kisebb, forróbb és idősebb, mint amire a tudósok számítottak a kategóriájához képest.

Az objektum becses neve TIC365102760 b, de Phoenixnek becézik. Az Astrophysical Journal-ban megjelent tanulmány szerint a planéta hatszor közelebb van a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz, és a csillag nem egy kis objektum, hanem egy vörös óriás, a Napunkhoz hasonló csillagok fejlődésének következő fázisa.

A csillagához való ilyen közelség miatt a bolygó forróbb, és mind a hőmérsékletnek, mind a csillagból érkező könyörtelen részecskeáradatnak le kellett volna hámoznia a légkörét. Az IFLScience szerint 6,2-szer nagyobb, mint a Föld, tehát a Neptunusz kategóriájába tartozik.

Illusztráció. Ez az LTT 9779 b az első felfedezett “ultraforró Neptunusz”, amelynek légköri hőmérséklete meghaladja az 1700 Celsius-fokot. A képet Pablo Carlos Budassi készítette 2023-ban (pablocarlosbudassi.com).

Nem értik, hogy lehet egy ilyen bolygónak légköre

A csillagászok láttak már nagyobb és fiatalabb planétákat, amelyek a csillagukhoz való hasonló közelségük miatt veszítik el légkörüket. A Phoenix azonban úgy tűnik, kivételnek számít.

„Ez a bolygó nem úgy fejlődik, ahogyan azt gondoltuk, úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb és kevésbé sűrű légköre van, mint amire az ilyen rendszerek esetében számítottunk” – mondta Sam Grunblatt vezető szerző, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa.

„A legnagyobb kérdés az, hogy hogyan tartotta meg ezt a légkört annak ellenére, hogy ilyen közel volt egy ilyen nagy csillaghoz.”

A bolygót eredetileg a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite műholdja észlelte, majd a Keck Obszervatórium segítségével tovább vizsgálták.

A tulajdonságok egy olyan égitestről árulkodnak, amilyenből nincs még egy. Vannak más forró Neptunuszok is, de a Phoenix 60-szor kevésbé sűrű, mint a legsűrűbb közülük.

„Ez a legkisebb bolygó, amelyet valaha is találtunk egy ilyen vörös óriás körül, és valószínűleg a legkisebb tömegű bolygó, amely egy vörös óriáscsillag körül kering, és amelyet valaha is láttunk. Ezért néz ki nagyon furcsán. Nem tudjuk, miért van még mindig légköre, amikor más, sokkal kisebb és sűrűbb forró Neptunuszok jóval kevésbé szélsőséges környezetben is elveszítik sajátjukat.”

A légkör lecsupaszítása itt nagyon lassan megy, és valószínűleg túl fogja élni a bolygó halálát. A vörös óriások nagy kiterjedésű, több tízmillió kilométeres, sőt még ennél is nagyobb objektumok.

Megnövekedett méretük hatással van a bolygók pályájára, amelyek a végén spirálisan befelé fordulhatnak, és megsemmisülhetnek. Ez lehet a Phoenix sorsa körülbelül 100 millió év múlva.

Ez a Föld lehetséges sorsa is. Körülbelül 5 milliárd év múlva a Nap kitágul és elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, és valószínűleg még a mi világunkat is. Ez a munka azt sugallja, hogy a Föld számára nem biztos, hogy egyetlen út vezet oda.

„Még nem értjük igazán a bolygórendszerek késői fejlődését. Ez azt mondja nekünk, hogy talán a Föld légköre nem pontosan úgy fog fejlődni, ahogyan azt gondoltuk.”