Megtalálták az Antarktisz 30 millió évvel ezelőtt eltűnt hatalmas folyóját

Egy hatalmas méretű folyó uralta egykor a Nyugat-Antarktiszt egy tudóscsoport szerint, akik ritka bepillantást nyertek a kontinens ma jéggel borított területére.

Az 1450 kilométeres vízfolyás a feltételezések szerint körülbelül 44-34 millió évvel ezelőtt létezhetett, röviddel azelőtt, hogy megjelent volna a kontinens rendkívül vastag jégtakarója.

Hatalmas folyó volt egykor az Antarktiszon

Abban az időben, a dinoszauruszok után és az emberi élet előtt az Antarktiszon enyhe éghajlat uralkodott, és valószínűleg óriáspingvineknek adott otthont – jegyezte meg a tanulmány szerzője, Cornelia Spiegel, a Brémai Egyetem munkatársa.

Évmilliókkal ezelőtt itt még egy folyó kanyargott egy mocsaras terület mentén. Fotó: NASA

A felfedezés egyben azt is jelentheti, hogy a Déli-sark nyugati része akkoriban a tengerszint felett volt.

„Azt találtuk, hogy mielőtt a Nyugat-Antarktiszt jég borította volna, egy nagy folyórendszer uralta, mérsékelt éghajlatú volt. A folyó felszínén a víz hőmérséklete nyáron körülbelül 19 °C volt, és mocsaras volt a környezet” – mondta a Newsweeknek.

„A folyó feltehetően egy hatalmas part menti síkságon kanyargott, a folyó partja mentén mocsaras mocsaras területekkel”.

A folyó felfedezése előtt mintákat elemeztek az Amundsen-tenger öblözete alatti homokkőből, ahol a nyugat-antarktiszi jégtakaró találkozik az óceánnal.

Ebben a kőzetben, amely az eocén korból származik – körülbelül 56 millió és 34 millió évvel ezelőttről –, olyan üledékek nyomaira bukkantak, amelyek a Transzantarktiszi-hegységből származnak. Ez pedig arra utalt, hogy egy ősi folyó sodorta őket egészen idáig.

A kutatók édesvízi baktériumokhoz kapcsolódó szerves vegyi anyagok nyomait is megtalálták, ami tovább erősíti egy nagy folyódelta jelenlétét a régióban.

A folyó a Transzantarktiszi-hegység és a nyugat-antarktiszi jégtakaró között húzódott, és az Amundsen-tengerbe torkollott – olvasható a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányban.

“Tanulmányunk azt is mutatja, hogy az Déli-sark nyugati része nagyrészt a tengerszint felett volt. Ma ezen jég alatti kőzetek nagy része a tengerszint alatt található, ugyanakkor meglehetősen sík volt. A hiányzó domborzat miatt a nyugati terület feltehetően mentes maradt a nagy gleccserektől, míg a keleti részének hegyvidéki területei kb. 34 millió évvel ezelőtt kezdtek befagyni” – mondta Spiegel.

A kutatók remélik, hogy a folyó felfedezése segít majd jobban megérteni az Antarktisz földrajzának történetét, és azt, hogyan vált a ma ismert, fagyott kontinenssé.

„A nagyobb antarktiszi eljegesedés 34 millió évvel ezelőtt, az eocén-oligocén átmenet idején kezdődött – amikor a bolygó egy intenzív lehűlésen ment keresztül –, ami a fanerozoikum egyik legnagyobb éghajlati átmenetét jelzi mintegy 538,8 millió évvel ezelőttől napjainkig” – írták a kutatók.

Hozzátették, hogy a Déli-sark ezen átmenet előtti állapotainak rekonstrukciója „fontos peremfeltételeket biztosít az ezt követő lehűlés és a jégrétegek kialakulásának megértéséhez, ami jelentős következményekkel jár a jégtakaró modellezésére nézve”.

Érdemes elolvasni:

• Olyan gombát találtak, amely a nagy csendes-óceáni szemétszigetből táplálkozik
• A világ első mesterséges intelligencia kórháza napi 3.000 beteget tudna ellátni