Marie Curie, akinek neve egyet jelent az úttörő tudományos felfedezésekkel, a radioaktivitás területén végzett úttörő munkájáért híres, amelyért nemcsak két Nobel-díjat kapott, hanem a „modern fizika anyjaként” is elismerték. A polónium és a rádium radioaktív elemekkel kapcsolatos kutatásai kitörölhetetlen nyomot hagytak a tudományban, az orvostudományban és az atomi világ megértésében. Azonban éppen azok az elemek, amelyek maradandó tudományos örökséget biztosítottak számára, a saját testére is maradandó hatást gyakoroltak.
A lengyelországi Varsóban 1867-ben született Marie Curie egy olyan korban indult el tudományos útjára, amikor a nőket ritkán látták laboratóriumokban. Pierre Curie fizikustársával kötött házassága gyümölcsöző együttműködés kezdetét jelentette. 1896-ban Henri Becquerel felfedezésének hatására, miszerint az uránsók a röntgensugárzáshoz hasonló sugarakat bocsátanak ki, Marie Curie úgy döntött, hogy ezt a jelenséget vizsgálja meg szakdolgozatában. Curie-ék fáradhatatlan munkája két új radioaktív elem, a rádium és a polónium felfedezéséhez vezetett 1898-ban. Ez a monumentális eredmény 1903-ban Curie-éknek és Becquerelnek fizika Nobel-díjat hozott — írja az IFLS.
Pierre Curie 1906-ban bekövetkezett hirtelen halála okozta személyes tragédiája ellenére Marie Curie rendületlenül folytatta munkáját. 1911-ben a tiszta rádium izolálásáért megkapta a kémiai Nobel-díjat, és ezzel ő lett az első nő, aki két Nobel-díjat kapott különböző tudományterületeken.
A felfedezés ára
Marie Curie hozzájárulása a tudományhoz és az orvostudományhoz mérhetetlen. Munkája megalapozta a röntgengépek és a rák korszerű kezelésének kifejlesztését. A radioaktív anyagoknak való kiterjedt és hosszan tartó kitettségének azonban súlyos személyes ára volt. 1934. július 4-én Marie Curie aplasztikus anémiában halt meg, egy ritka és súlyos betegségben, amelyben a csontvelő nem termel elegendő vérsejtet. Az állapot a radioaktív anyagokkal végzett munkájának közvetlen következménye volt.
A sugárzás, amelynek ki volt téve, olyan erős volt, hogy a testét ólommal bélelt koporsóban kellett nyugalomra helyezni. Ez a tény egészen 1995-ig ismeretlen maradt, amikor a koporsóját exhumálták, hogy a párizsi Panthéonba szállítsák őt és Pierre Curie maradványait, ami a tudományhoz való monumentális hozzájárulásukért járó megtiszteltetés.
Marie Curie exhumálása és tartós sugárzás
Az exhumálás során a tisztviselők kapcsolatba léptek a francia sugárvédelmi ügynökséggel, hogy biztosítsák a dolgozók biztonságát. A kezdeti vizsgálatok normális sugárzási szintet mutattak ki a sír körül, de ezek a szintek a koporsó kiásása során megemelkedtek. A koporsó belsejéről kiderült, hogy 2,5 milliméteres ólomréteggel volt kibélelve. Annak ellenére, hogy Curie élete során nagy mennyiségű sugárzásnak volt kitéve, a testében csak kis mértékű alfa- és béta-szennyeződést mutattak ki, ami valószínűleg a későbbi éveiben tett óvintézkedéseinek köszönhető.
A radioaktív örökség
Bár Marie Curie életének későbbi szakaszában lépéseket tett a sugárzás elleni védelem érdekében, számos személyes tárgya nem járt hasonlóan jól. Laboratóriumi jegyzetei, bútorai, szakácskönyvei, sőt még ruhái is erősen radioaktívak maradtak. Ezeket a tárgyakat ólommal bélelt dobozokban tárolják a párizsi Bibliothèque Nationalban. A kutatóknak és látogatóknak, akik hozzáférni kívánnak ezekhez a dokumentumokhoz, alá kell írniuk egy felelősségvállalási nyilatkozatot, és védőruhát kell viselniük, mivel a rádium-226 izotóp felezési ideje körülbelül 1600 év.
Felfedezései megváltoztatták a radioaktivitásról alkotott ismereteinket, és számos tudományos előrelépésnek nyitották meg az utat. Ugyanakkor a radioaktív anyagok kezelésének veszélyeire is emlékeztet. Hagyatéka, amelyet mind az elismerések, mind a tárgyai maradandó radioaktivitása megőrzött, továbbra is inspirálja és óvatosságra inti a tudósok következő generációit. Miközben tisztelgünk az ő hozzájárulása előtt, emlékeztetnek bennünket a tudományos felfedezés és a személyes kockázat közötti vékony határvonalra, amelyen Marie Curie bátran és rugalmasan navigált.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Vulkán Olaszország alatt: A földmozgások új értelmezése Campi Flegreinél
Új, fizetős útszakaszok jönnek júniustól a magyar autópályákon
Rizsszem alakú féreg fertőzte meg a 10 éves lány egész testét az alulsütött hús miatt
Brooklyn – a második legnagyobb „magyar” város?
Valójában ezért halt meg Ötzi, a jégember
A nyelv kialakulása: hogyan tanult meg beszélni az ember?
