Csak 2000 évente történik ilyen az Antarktiszon, most például a szemünk láttára
Az Antarktiszon a tengerjég – amely majdnem 30-szor akkora, mint Magyarország – elvesztése a kutatások szerint 2000 évente fordul elő.
A British Antarctic Survey kutatói a legfrissebb éghajlati adatokat használták fel az Déli-sarkon történő jégveszteség vizsgálatához. Annak az esélyét pedig, hogy a jég rekordalacsony szinteket érjen el, sajnos az éghajlatváltozás is nagymértékben növeli.
2023-ban az Antarktisz jege történelmi mélypontra zsugorodott, ami annak fényében is elkeserítő, hogy 2015-ig folyamatosan növekedett, derül ki az Indy100 beszámolójából.
Ritka jelenség az Antarktiszon
Az adathalmaz segítségével a kutatócsoport 18 különböző éghajlati modellt elemzett, hogy megértsék a jég ilyen erőteljes csökkenésének valószínűségét.
Rachel Diamond vezető szerző szerint bár a 2023-as rendkívül alacsony tengeri jégszint részben az éghajlatváltozásnak is köszönhető, a modellek szerint ez még mindig nagyon ritka jelenségnek gondolták.
“Ez az első alkalom, hogy ilyen nagyszámú éghajlati modellkészletet használtunk arra, hogy kiderítsük, mennyire valószínűtlen a 2023-as alacsony tengeri jég valójában.”
“A tengeri jégről mindössze 45 évnyi műholdas mérés áll rendelkezésre, ami nagyban megnehezíti a tengeri jég kiterjedésében bekövetkező változások értékelését. Itt jönnek be a képbe az éghajlati modellek.”
“A modellek szerint a rekordot jelentő minimális tengeri jégkiterjedés az éghajlatváltozás nélkül 2000 év alatt egyszer fordulna elő, ami azt mutatja, hogy az esemény nagyon szélsőséges volt. Minden forgatókönyv, aminek kevesebb esélye van, mint egy a százhoz, rendkívül valószínűtlennek számít.”
A kutatók a modellek segítségével azt is megvizsgálták, hogy mennyi időbe telne, amíg a tengeri jég helyreáll. Számításaik szerint 20 év sem lenne elég az Antarktisz körüli tengeri jég egészének regenerálásához.
Louise Sime társszerző szerint “ha az antarktiszi tengeri jég több mint húsz évig alacsony maradna, az mélyreható hatással lenne a helyi és globális időjárásra, valamint a Déli-óceán egyedülálló ökoszisztémáira, beleértve a bálnákat és a pingvineket is”.
Az ehhez hasonló kutatások kulcsfontosságúak annak megértéséhez, hogy mennyire valószínű a tengeri jég gyors csökkenése, és hogy megtudjuk, hogy a tengeri jég alacsony marad-e az elkövetkező évtizedekben.
Érdemes elolvasni:
