Ausztrália kontinensét egy 5600 kilométeres kerítés szeli át. A legtöbb ausztrál térképen az államok és területek határait jelölő vonalak szelik át a kontinenst. A terepen azonban egy másik határ sokkal közvetlenebb hatást gyakorol a hátország emberi és állati lakosaira.
A dingókerítés Queensland Darling Downs zöld mezőin kezdődik, majd Új-Dél-Wales és Dél-Ausztrália területén húzódik keresztül, mielőtt hirtelen véget ér egy magas szikla peremén a Nagy Ausztrál-öböl felett. Több mint 5600 kilométer hosszú, 23 nyelvcsoport hagyományos földjén, Csatornaországon, bozótosokon és sivatagokon keresztül halad át. Ha tudod, mit kell keresned, az űrből is láthatod a hatásait.
„Hosszabb, mint a kínai Nagy Fal, de nem olyan jól megépített” – mondja Mike Letnic ökológus. „Az a célja, hogy távol tartsa a dingókat” — írja az ABC.
A dingók rövid története
A mai dingók ősei 3000 és 5000 évvel ezelőtt érkeztek az ausztrál kontinensre, valószínűleg az Ázsiából származó emberekkel együtt, akik vízi járműveken utaztak át az óceánon. Már a dingók létezése is arra utal, hogy Ázsia és az ausztrál kontinens között az emberiség már régen, jóval a történelemkönyvekben szereplő időpontok előtt kapcsolatba került.
Az új faj kezdetben megzavarta a környezetet, de az évezredek során az ökoszisztéma alkalmazkodott a dingóhoz, ahogyan a dingó is alkalmazkodott Ausztrália változatos tájaihoz. Az ökoszisztéma létfontosságú részévé váltak. A 18. századi brit gyarmatosítás azonban a dingók számára új és ízletes célpontot jelentő juhokat hozott magával. Ez vezetett a dingókerítés létrehozásához a jószágok védelme érdekében.
A kerítés és annak hatásai
Az 1950-es évekre a kontinens mintegy harmadát drótkerítéssel kerítették körbe. A dingóálló kerítés felállítása jelentős erőfeszítéseket és erőforrásokat igényelt. A kerítésen belül a dingókat rendszeresen lelőtték és megmérgezték a juhok védelme érdekében, ezt a gyakorlatot egyes régiókban törvény írja elő. A magassága változó, de nagy része eléri az 1,7 métert. Bár a dingók át tudnak mászni rajta, gyakran találkoznak halálos csapdákkal vagy csalikkal.
Ökológiai hatás
A dingók eltávolítása alapvetően megváltoztatta a határon belüli tájat. E csúcsragadozó hiánya a kengurupopulációk növekedéséhez vezetett, ami viszont hatással van a növényzetre. A dingók nélkül, amelyek nem tudják kordában tartani a számukat, a kenguruk túllegeltetik magukat, ami a sivatagi növények sokféleségével szemben a fás szárú cserjék dominanciájához vezet.
A kerítésen belül az elvadult macskák és rókák elszaporodnak, hozzájárulva az őshonos kisemlősök visszaszorulásához. Az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa, Mike Letnic kutatása rávilágít arra, hogy a dingók eltávolítása hogyan vezetett a biodiverzitás csökkenéséhez. A kerítés dingómentes oldalán gyakoribbak az olyan kisemlősök, mint az ugróegér és a mulgara, ami hozzájárul az egészségesebb ökoszisztémához.
Összetett egyensúly
A dingók jelenléte az egész ökoszisztémára hatással van, a növényvilágtól kezdve a többi állatfajig. Az olyan ökológusok, mint Letnic és Euan Ritchie a Deakin Egyetemről, hangsúlyozzák e dinamika megértésének fontosságát. Bár a kerítés a jószágok védelmét szolgálja, ökológiai következményei jelentősek.
Jövőbeli kilátások
Mivel az éghajlatváltozás miatt a kerítésen belül számos terület túl meleg lesz a juhok legeltetésére, a dingókerítés jövője bizonytalan. Egyes ökológusok a juhok legeltetéséről a földhasználat más formáira való áttérés mellett érvelnek, amelyet a kormány politikája támogat. Az olyan innovatív megoldások, mint a maremma fajtájú őrző-védő kutyák alkalmazása a jószágok védelmére, reményt adnak a dingókkal való együttélésre.
Queenslandben és Nyugat-Ausztráliában azonban új kerítéseket építenek, ami aggodalmat kelt a környezeti hatásukkal kapcsolatban. A kihívást az jelenti, hogy egyensúlyt kell találni az állatállomány védelme és az ökoszisztémák megőrzése között. A dingók számára fenntartott hely létfontosságú az ökológiai egészség szempontjából.
A dingókerítés figyelemre méltó mérnöki teljesítmény, amelynek mélyreható ökológiai hatásai vannak. Miközben évtizedeken át védte az állatállományt, jelentős változásokat eredményezett a környezetben. Ahogy haladunk előre, fontos, hogy innovatív megoldásokat fontoljunk meg, és olyan egyensúlyt találjunk, amely lehetővé teszi mind az állatállomány, mind az őshonos fajok boldogulását. A dingókerítés jövője döntő szerepet fog játszani az ausztrál hátország ökológiai tájképének alakításában.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Az emberiség miért pont Afrikából ered?
Űrvírusok: nem az ufók jelentik az igazi veszélyt a NASA szerint
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát
Kína valóban a titokban tartott repülőgép-hordozójával gyakorlatozik?
Egy orosz törvényhozó szerint Putyinnak ‘minden joga megvan arra’, hogy a NATO-országokat támadja
65 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek már ragasztót gyárthattak
Egy meteorit alapján a Marson is létezhettek melegvizes források
Hüpszipülé, az ókori görög királnyő, aki minden férfit megöletett a szigetén