Miért hívják Tejútnak a Tejutat?
Értelemszerűen nem a tej ömlött ki az égboltra, és hozta létre a Tejutat.
Lelőjük a poént, a választ nem a csillagászatban, hanem a folklórban kell keresnünk – bár ez valószínűleg nem meglepő azok számára, akik tudják, honnan kapták a nevüket akár a Naprendszer bolygói.
A Naprendszer és a mitológia
Nem alapvetés, de azért viszonylag ismert tény, hogy a Naprendszer bolygói – a Földön kívül – többnyire római istenek után kapták a nevüket. Merkúr a kereskedelem istene, míg görög megfelelője, Hermész az istenek követe. Vénusz (görög Aphrodité) a szerelem, Mars (Arész) a háború, Jupiter (Zeusz) az ég, Szaturnusz (Kronosz) pedig az idő istene, írja a vilaglex.hu.
Uránosz az ég ősi, Jupiter vagy Zeusz előtti ura, Neptunusz (Poszeidón) a tenger, Plútó (Hadész) a holtak és az Alvilág istene. A Föld neve ezzel szemben angolszász eredetű, írja a Halas Rádió. Az angolszász Erda szó termőföldet jelent, amit a legtöbb nyelv tükörfordításban átvett.
A Naprendszer bolygói. Illusztráció: Radoslav Ivan/Wikimedia Commons
A Tejút nemzetközi eredete is a mitológiában leledzik
A mitológia szerint Héra Zeusz félisten fiát, Héraklészt (vagy rómaiaknál Herkulest) szoptatta, amikor az hirtelen kihúzta a mellbimbóját, megfújta a tejet, és látványos fehér csíkot hagyott maga után az éjszakai égbolton. E beszámoló ihletésére a görögök feltalálták a galaxis kifejezést, amelynek gyökere a „gala” szóból ered, ami tejet jelent, írja az IFLScience.
Csakhogy ebben a történetben is van egy kis buktató: a Disney rajzfilmjével ellentétben a hellenisztikus mondakör szerint Héraklész nem Zeusz és Héra házasságából, hanem az ég istenének Alkménével folytatott viszonyából született. A történetből azonban kikopott ez a nem éppen családbarát nüánsz.
A későbbi években a rómaiak a galaxis szót a „Via Galactica”-ra változtatták, ami Tejútnak felel meg. A modern angol „lactic” kifejezés – amely a tejjel kapcsolatos bármit jelöl – ezért a „galactic” szóból származik, ami arra utal, hogy a fehér anyag valójában mennyei eredetű.
Terrakotta volutakráter darabja, rajta Hippolüté, az amazonok hercegnője és Héraklész, görög félisten.
Forrás: Wikimedia Commons
Néhány másik történet
Természetesen nem minden kultúra követi ugyanazt a mitológiát, és galaxisunk sokféle nevet viselt, mióta az emberek elkezdtek felfelé nézni éjszaka. Az ókori egyiptomiak például egy Nut nevű istennőként képzelték el a Tejútot, aki megvédte a Földet egy vizes szakadéktól.
Eközben a Tejútrendszer lakota neve Wanáǧi Thacháŋku, azaz Szellemek útja, míg egyes balti kultúrák a „Madarak útja” kifejezést használják arra utalva, hogy a galaxis észak-déli tájolása az év bizonyos szakaszaiban tükrözi a vándormadarak által megtett útvonalon.
A kecsuában a galaxist Mayu nevű szent folyóként képzelik el, míg a kínai név fordítása „Ezüst folyó”.
Mi is hozzáadtuk a magunk fordulatát
A magyar folklórban több magyarázó mondát is találunk az elnevezés eredetére. Az egyik ilyen történet szerint a béres (Göncölszekér) lisztet lopott, összeverekedett egy másik csillaggal, eközben kiömlött a liszt. Fehér lett az út, ezért Tejútnak hívják. Más történetek szerint egy koldus öntötte ki az aludt tejet, de az is lehetséges, hogy a Kis Jézuis hányta ki anyja tejét, írja a Magyar Elektronikus Könyvtár.
Emellett más nyelvtörténeti értelmezésben a hadiútra, országútra, szalmás útra vagy az angyalok útjára is visszavezethető a mai Tejút kifejezés, mind-mind saját mondai háttérrel.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
