44 ezer éves farkas került elő tökéletes állapotban a szibériai jégből

Egy ősi farkast találtak a szibériai permafrosztban, amelynek fogai figyelemre méltó módon megmaradtak, 44 000 évre visszamenőleg.

Felfedezés és megőrzés

2021-ben a helyiek a kelet-oroszországi Jakutföldön, a Tirekhtyakh folyó közelében, mintegy 130 láb mélyen, Oroszország leghidegebb régióján belül fedezték fel a felnőtt hím farkast. A farkas bundája, csontjai, szervei és fogai megdöbbentően jól megőrződtek, egyedülálló bepillantást nyújtva a múltba. Azóta a jakutszki Északkeleti Szövetségi Egyetem mamutmúzeumi laboratóriumába szállították további vizsgálatokra, írja a Greek Reporter.

A farkas lelet jelentősége

Dr. Albert Protopopov, a Jakutföldi Tudományos Akadémia Mamutfauna Tanulmányozási Osztályának vezetője megjegyezte a felfedezés jelentőségét:

“Ez a legrégebbi ismert farkas, amely ilyen boncoláson esett át, és még a gyomra is ép volt. Azonnali keresztmetszetet kaphatunk az ősi pleisztocén időszak biotájáról, amelyből kiderül, hogy mit evett ez a ragadozó, sőt, hogy mit fogyasztott a zsákmánya”.”

A permafroszt felfedezésekből származó felismerések

A permafroszt, az egész évben fagyott talaj, kivételesen jól megőrzi az ősi maradványokat, mivel megakadályozza a szerves anyagok bomlását. Dr. Maxim Cheprasov, a Mamutmúzeum laboratóriumának vezetője megosztotta a farkasból nyert felismeréseket: “Kivontunk egy előfogat, hogy meghatározzuk a biológiai kort. A fogak kopása és a sagittális gerinc fejlettsége arra utal, hogy felnőtt hímről van szó”.

Potenciális modernkori előnyök

Az ilyen ősi maradványok vizsgálata a modern tudomány számára is hasznos lehet. Artemy Goncharov professzor, a Kísérleti Orvostudományi Intézet Funkcionális Genomikai és Proteomikai Laboratóriumának vezetője kifejtette: “Az élő baktériumok évezredekig fennmaradhatnak a megkövesedett állatokban, ami betekintést nyújt az ősi mikrobaközösségek és azok funkcióinak megismerésébe. Ez a kutatás olyan mikroorganizmusokat tárhat fel, amelyek alkalmazhatók az orvostudományban és a biotechnológiában, kiemelve ezeknek az ősi felfedezéseknek a fontosságát a jövőnk szempontjából”.”

Zárszóként elmondhatjuk, hogy ennek az ősi farkasnak a felfedezése nemcsak ablakot nyit a múltba, hanem ígéretes a jövőbeli tudományos előrelépések számára is, bizonyítva a permafrosztos megőrzés mélyreható hatását az ősi élet megértésére és annak lehetséges modernkori alkalmazásaira.

ez is érdekes lehet:

Forrás: