Bámulatos felfedezés: a bálnák titokzatos kattogásai mögött egy rejtett nyelv rejlik!

Tudósok jelentős áttörést értek el a bálnák kommunikációjának megértésében. Azáltal, hogy mesterséges intelligencia segítségével több ezer rögzített ámbráscet-kattogást elemeztek, felfedezték a bálnák kommunikációjának eddig ismeretlen összetettségét.

A CNN riportja szerint a tempó, a ritmus és a hossz ezen kattogássorozatok, az úgynevezett “kodák” változatossága arra utal, hogy a bálnák különböző módon kombinálhatják a különböző kattogási mintákat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy különböző kifejezéseket összekapcsolva sokféle információt közvetítsenek egymás felé.

Az emberek számára még mindig ismeretlen az ámbráscetek kattogása mögött rejlő jelentés. A kutatók azonban előrelépést értek el a bálnák kommunikációjának összetettségének megértésében. A tudósok a bálnahangok társadalmi interakcióik kontextusában történő elemzésével elkezdték feltárni, hogy a bálnák hogyan használják a kattogásokat információközlésre.

A Nature Communications című folyóiratban május  7-én közzétett kutatás rávilágít annak fontosságára, hogy a bálnák által kiadott hangokat konkrét üzenetekhez vagy társas viselkedéshez kapcsolják.

Dr. Daniela Rus, a tanulmány társszerzője és az MIT Számítástechnika és Mesterséges Intelligencia Laboratórium igazgatója hangsúlyozta, hogy a bálnák kodályainak szabályozható aspektusainak megértése segít annak megfejtésében, hogy a bálnák hogyan kódolják az információt az általuk kiadott kattogásokban.

Ámbráscet bálna / Forrás: Wikimedia Comms / Készítette: Gabriel Barathieu

A kutatás és a megállapítások

Az ámbráscetek a rendkívül hangos, akár 230 decibelt is elérő kattogást képesek produkálni. A tanulmány gépi tanulást használt fel a bálnák hangadatainak mintázatainak elemzésére. A felhasznált hanganyagok 2005 és 2018 között készültek, mintegy 60 bálnáról készült felvétellel dolgoztak.

Korábbi kutatások globálisan 150 típusú kodát azonosítottak, viszont vannak olyan fajta bálnák, mint például a karibi bálnák, amelyek csak 21-et használtak. A kutatók 8719 kodaszekvencia vizsgálatával új mintázatokat azonosítottak, és négy kodajellemzőt határoztak meg: ritmus, tempó, rubato (szabad, kötetlen ritmus) és ornamentika. Ezek a jellemzők, ha keverednek, a kifejezések széles skáláját hozzák létre.

A legfontosabb megállapítások közé tartozott a koda tempóváltozások szinkronizálása és a beszédjelölőként működő “ornamentális kattogások” azonosítása. Ugyanakkor némi kételkedés fogalmazódott meg a kattogások jelentőségét illetően, azt sugallva, hogy ezek a felvétel során keletkezett hibák is lehetnek.

Összességében a vizsgálat 18 ritmustípust, öt tempótípust, három rubato-típust és kétféle ornamentikát tárt fel, ami a bálnák kommunikációjának összetettségét és sokoldalúságát mutatja.

Hosszúszárnyú bálna a természetben. Giles Laurent/Wikimedia

Bálna “ábécé”

A kutatók az ámbráscetek “fonetikus ábécéjét” hozták létre a kattogássorozatok variációinak rendszerezésével, az emberi beszédhangokhoz hasonlóan. Dr. Luke Rendell, a St. Andrews-i Egyetem munkatársa azonban óva intett ettől az összehasonlítástól, azzal érvelve, hogy az félreértelmezi a bálnák kommunikációját.

Rendell hangsúlyozta, hogy az, ahogyan a bálnák variálják a kattogási tempójukat, alapvetően különbözik attól, ahogyan az emberek a nyelvi ábécét használják. Azt javasolta, hogy arra összpontosítva, hogy a bálnák kommunikációja hasonlít-e az emberi nyelvhez, korlátozza az értelmezési lehetőségeket, és figyelmen kívül hagy más lehetséges értelmezéseket.

Ez is érdekes lehet:

• Ősi tengeri hüllők felfedezése Új-Zélandon teljesen átírja a történelmet
• Hobbitokhoz hasonló ősi emberi fajt fedezhettek fel egy távoli szigeten