Még a híd is rádőlt az emberáldozatokra 2000 éve

Ha rossz napod van, gondolj arra, hogy Svájcban nem csak feláldoztak valakiket, de még a híd is rájuk eshetett.

A mai Svájc területén 2000 éve összeomlott híd kelta áldozatok áldozataira eshetett – állapítja meg egy új tanulmány.

Amikor 2000 évvel ezelőtt leomlott egy kis híd Svájc nyugati részén, 20 ember, három tehén és két ló holtteste keveredett a roncsokba. De az, hogy ez az esemény egy katasztrofális árvíz vagy egy bonyolult rituális áldozat eredménye volt, évtizedek óta foglalkoztatja a régészeket. Most egy új kutatás, beleértve a csontrendszeri traumák és a genetika elemzését is, azt sugallja, hogy a válasz mindkettő lehet.

Egy szokatlan felfedezés

Az 1960-as évek végén a Thielle folyón átívelő fahíd szilánkos maradványait fedezték fel vas- és bronzfegyverekkel, fazekas termékekkel és két tucat emberi és állati csontvázzal együtt. A legtöbb előkerült emberi csontváz felnőtt férfiaké volt, néhány esetben az eredetileg i.e. 135-ben épített híd gerendái alá szorulva. Egy árvíz is okozhatta az összeomlást, ami halálesetekkel járt, a másik lehetséges értelmezés pedig egy kelta rituális felajánlás, amelyben embereket és állatokat áldoztak fel.

A Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók különféle elemzési technikákat alkalmaztak annak feltételezésére, hogy bonyolult eseménysor történhetett a helyszínen, beleértve az áldozatokat és a híd összeomlását.

Kivégzés vagy híd?

A kutatók megvizsgálták a 20 emberi csontvázat, hogy meghatározzák az áldozatok életkorát a halál, a nemi és a traumás sérülések idején. Felfedezték, hogy a halottak többsége férfi volt, és az emberek körülbelül fele tompa erőből eredő sérüléseket szenvedett a halála körül. A legtöbb sérülés azonban a koponyán volt, ami ellentétben áll az összeomlás során várható végtagsérülésekkel, és jobban hasonlít a mások által okozott fejsérüléshez. Az állati maradványok további vizsgálatai nem tártak fel olyan éles traumát, amelyet általában áldozati körülmények között tapasztalnak, és amelyek a híd véletlen összeomlását támasztják alá.

A csapat szén-14-elemzést is alkalmazott 11 emberi csontváz meghatározásához, amelyek mindegyike a Krisztus előtti harmadik és az első század közé esik. Meglepő módon azonban a legrégebbi csontvázat i.e. 361-től 152-ig, míg a legújabbat i.e. 167. és i.sz. 7. közé datálták, ami arra utal, hogy a folyóban talált csontvázak kissé eltérő időpontokban kerültek oda, némelyik a hidat elpusztító baleset, mások pedig esetleges erőszakos kivégzés következtében, írja a Live Science.

Más szóval, néhány ember, aki a híd alá szorult, már rég halott lehetett, amikor a híd összeomlott.

A Thielle folyó. Forrás: Wikimedia Commons/ Manuel Schmalstieg

Honnan származnak az áldozatok?

Az emberek további vizsgálata érdekében a kutatók izotóp- és DNS-elemzést alkalmaztak a 10 legjobban megőrzött csontvázon, hogy kiderüljön, biológiai rokonságban állnak-e egymással. Az izotópok – olyan elemek változatai, amelyeknek atommagjában eltérő számú neutron található – az ember fogainak és csontjainak részévé válnak az általuk fogyasztott víz és az elfogyasztott étel révén, és felfedhetik, hol nőtt fel az ember.

Az elemzésből kiderült, hogy közülük kilencen biológiailag hímek voltak, és nincs szoros genetikai kapcsolat. Továbbá a kémiai elemzés azt sugallta, hogy az emberek nyugat- vagy közép-európai népek leszármazottai voltak, de néhányuk élete során meglehetősen sokat mozgott.

Összességében a bizonyítékok arra utalnak, hogy egy erőszakos és hirtelen baleset történt a hídon, valószínűleg a Krisztus előtti első század elején, „de ennek a hídnak volt egy korábbi élete” – tette hozzá Marco Milella, a tanulmány társvezetője, a Berni Egyetem Antropológiai Tanszékének kutatója.

„Áldozati hely lehetett, és elképzelhető, hogy néhány holttest előzte meg a balesetet” – mondta Milella. „Nincs miért választani a két alternatíva közül.”

Ez is érdekelhet:

• Mi volt az első emberi faj?
• Valóban léteznek emberi óriások?