Az ionoszférában furcsa formák jelentek meg

Az ionoszféra a légkör legfelső rétege. És most valami sokkal furcsábbat figyeltek meg benne a tudósok, mint a szimpla sarki fény.

Magasan a felső légkörben, az űr peremétől egészen a belsejébe nyúlik az ionoszféra. Az ottani atomokból és molekulákból hiányoznak az elektronok, ezért elektromosan feltöltöttek. Befolyásolja őket az, ami a felszínhez közelebb történik, de a Nap is. Az új megfigyelések azt sugallják, hogy az új struktúrák felfedezését követően több dolgot is meg kell még értenünk.

Az ionoszféra furcsaságai

A NASA Global-scale Observations of the Limb and Disk (GOLD) küldetésének köszönhetően a kutatók megállapították, hogy az ionoszférában sajátos képződmények találhatók, amelyek betű alakúak: X és C. Ezek az ionoszférában korábban ismert taréjos és buborékos jelenségekhez kapcsolódnak, olyan helyekhez, ahol több plazma van, mint másokban.

Sarki fény (aurora borealis) az északi égbolton Nagykanizsáról fotózva 2024. április 19-én este.
MTI/Varga György

Az X-alakú struktúrákat korábban is megfigyelték. Eddig azt hitték, hogy ez az elektromágneses fővonalak összeolvadásai, amelyet akár egy erőteljes vulkánkitörés, akár a napszél – a Napból érkező töltött részecskék áradata – intenzív tevékenysége okozta napkitörések vagy koronális kitörések következtében. A GOLD viszont megmutatta, hogy X-alakú képződmények csendes időszakokban is előfordulhatnak, írja a Science Alert.

Fazlul Laskar, a Colorado Egyetem Légkör- és Űrfizikai Laboratóriumának (LASP) vezető szerzője szerint a korábbi jelentések csak geomágneses zavaros körülmények között érkeztek.

Nyugalmi időszakban viszont nem indokolt

Az X alakú képződmények jelenléte a csendes időszakokban arra utal, hogy valami más történik. A számítógépes modellek azt sugallják, hogy előfordulhat, hogy az alsó atmoszférában való kavargás a plazma egy részét ténylegesen lehúzhatja, ami a címerek X-alakú összeolvadásához vezet, még akkor is, ha nincs jelentősebb zavar.

„Az X furcsa, mert azt sugallja, hogy sokkal több lokalizált hajtóerő van” – magyarázta Jeffrey Klenzing, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának tudósa. „Ez várható a szélsőséges események idején, de a csendes időben történt megfigyelés arra utal, hogy az alsó légkör aktivitása jelentősen befolyásolja az ionoszféra szerkezetét.”

A kistestvér

Hasonlóan taréjos rokonához, a buborék is betű alakban végződik. Ezek a buborékok általában vékonyak és hosszúak, követik a bolygó mágneses vonalait. Néhány buborék azonban C vagy fordított C alakra görbül, írja az IFLScience. A folyamat vélhetően a szárazföldi szélhez köthető, jóllehet az ionoszféra 80 kilométerről 640 kilométerre a föld felett terül el.

A furcsaságok között a csapat hihetetlenül közel, több száz kilométeres körzetben talált plazmabuborékokat. Ez arra utal, hogy jelentős turbulencia van az ionoszférában – távolról sem olyan nyugodt, mint hitték.

„Ebben a közvetlen közelségben erre a két ellentétes alakú plazmabuborékra soha nem gondoltak, soha nem is készültek róla képek” – mondta a C-alakú képződményekről szóló munka vezető szerzője, Deepak Karan, szintén a LASP-nél.

„Az a tény, hogy nagyon különböző formájú buborékaink vannak ilyen közel egymáshoz, azt mutatja, hogy a légkör dinamikája összetettebb, mint amire számítottunk” – tette hozzá Klenzing.

Ez is érdekelhet:

• VIDEÓ: A Föld valójában nem egészen a Nap körül kering
• Az idő, amikor az egész világ megfagyott