Üzbegisztánban a vízgazdálkodási reform prioritása a víz megőrzése és annak ésszerű felhasználása

Napjainkban, amikor globális éghajlati változások figyelhetők meg, a népesség növekszik és az ipari ágazatok gyorsan fejlődnek, a vízkészletek értéke nemcsak a közép-ázsiai régióban, hanem világszerte is növekszik.

Az adatok szerint az elmúlt 30 évben a levegő hőmérséklete térségünkben másfél fokkal emelkedett, aminek következtében a hegyvidéki évszázados gleccserek mintegy harmada elolvadt, a folyók és patakok vízmennyisége pedig kissé csökkent.

Ha a jelenlegi éghajlati tendenciák folytatódnak, a következő húsz évben a két nagy folyó, az Amu Darja és a Szir Darja vízhozama 15%-kal csökkenhet. Ez az egy főre jutó vízkészlet és a mezőgazdasági terméshozamok 25 százalékos csökkenését eredményezné.

Ezek nem csak számok, hanem a régióban élő emberek sorsával és jólétével kapcsolatos mutatók.

A tudósok szerint 2040-re Közép-Ázsia egyes területein a vízkészletek iránti igény megháromszorozódik. Idővel a gazdasági károk elérhetik a régió bruttó hazai termékének 11%-át. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) arra figyelmeztet, hogy a régió országai jelenleg évente akár 2 milliárd dollárt is elveszítenek a vízhiány és a nem hatékony felhasználás miatt. Ezért, ha most nem tesznek megfelelő intézkedéseket, elkerülhetetlen, hogy a térségünk országai a vízhiány súlyos következményeivel szembesüljenek.

Üzbegisztán elnöke, Shavkat Mirziyoyev vezetése alatt különös figyelmet fordítanak a vízgazdálkodási ágazat átfogó fejlesztésére, a meglévő vízkészletek ésszerű felhasználására, beleértve a digitális és víztakarékos öntözési technológiák széles körű bevezetését, és e tekintetben figyelemre méltó eredményeket értek el.

Az ENSZ Közgyűlésének 78. ülésszakán 2023. szeptember 19-én tartott beszédében Üzbegisztán vezetője hangsúlyozta a közép-ázsiai vízkészlethiány kérdését, támogatta az ENSZ főtitkár vízkészletekkel foglalkozó különleges képviselője pozíciójának létrehozását, és javasolta a víztakarékos technológiák platformjának létrehozását Közép-Ázsiában. Az “ENSZ-vízforrások” mechanizmusának alkalmazása során hangsúlyozta, hogy támogatja a legfejlettebb technológiák bevonását és alkalmazását.

Ez azt jelenti, hogy Üzbegisztán kezdeményezni fogja a víztakarékos technológiák platformjának létrehozását Közép-Ázsiában, miközben arra törekszik, hogy a nemzetközi közösséget is bevonja a folyamatba.

A Nemzetközi Aral Megmentési Alap megalakulása óta eltelt több mint 30 év alatt a vízgazdálkodás és az ökológia területén folytatott regionális együttműködés legfontosabb platformjává vált. A globális éghajlatváltozásból eredő új kockázatok és fenyegetések miatt az alap szerepe és jelentősége egyre nő.

2023. szeptember 15-én Shavkat Mirziyoyev elnök a Nemzetközi Aral Megmentési Alap alapító államfői tanácsának Dusanbéban tartott ülésén kezdeményezte, hogy e struktúra keretében dolgozzanak ki és hajtsanak végre új, elfogadott, hosszú távú perspektívára vonatkozó döntéseket. A mai nap szellemét tükrözve hangsúlyozta az alap jogi keretének további javításának és intézményi mechanizmusainak korszerűsítésének szükségességét.

Meg kell jegyezni, hogy az ország belpolitikájában az elmúlt hét évben az elnök kezdeményezésére nagyszabású reformokat hajtottak végre a vízügyi ágazatban. A vízgazdálkodás területén folytatott állami politika irányítására külön vízügyi minisztériumot hoztak létre, és jóváhagyták az ágazat 2030-ig tartó időszakra szóló fejlesztési koncepcióját.

E reformok logikus folytatásaként és a vízgazdálkodási rendszer középső és felső szintjein jelentkező rendszerszintű problémák megoldása érdekében 2024. május 7-én Üzbegisztán elnöke aláírta a “A vízgazdálkodás modern irányítási rendszerének bevezetésére és fejlesztésére vonatkozó prioritások meghatározásáról” szóló rendeletet. E dokumentum szerint a Vízügyi Minisztérium tevékenységét három részre osztották, egy vertikális irányítási rendszer felállításával A felső szinten az állami vízpolitika irányítása, a szabályozó; a középső szint a vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésével és építésével, valamint az üzleti folyamatok bevezetésével foglalkozik az ágazatban; az alsó szint pedig a fogyasztók közvetlen vízellátásával foglalkozik.

A középső szinten a vízgazdálkodási létesítmények hasznosítására egy önálló jogi személyként működő ügynökséget hoznak létre. Az ügynökséghez tartozik a Karakalpakhsztáni Köztársaság Vízügyi Minisztériuma és a regionális öntözőrendszerek vízgyűjtő osztályai, a főcsatornák, víztározók és szivattyútelepek hasznosítási osztályai, valamint a földfejlesztési expedíciók.

A vízgazdálkodási projektek megvalósításával foglalkozó osztály megrendelőként vesz részt a költségvetésből és külföldi befektetésekből finanszírozott projektekben. A rendelet a minisztériumi rendszerben dolgozó közép- és magas beosztású alkalmazottak fizetésének 22%-os emelését irányozza elő 2024. július 1-től, 2025-től pedig 60%-os emelést. Meg kell említeni, hogy 2024 januárjától az alacsonyabb szintű alkalmazottak fizetését megduplázzák, és több ösztönző mechanizmust is alkalmaznak.

A rendelkezésre álló vízkészletek pontos kiszámításának eredményeként különös figyelmet fordítanak a víztakarékos technológiák bevezetésére, ami a mezőgazdasági termények bőséges és jó minőségű termését eredményezi. Mindazonáltal a vízhiány megelőzése továbbra is az egyik legfontosabb irány Üzbegisztán számára.

Üzbegisztán a közép-ázsiai régió nagy vízügyi infrastruktúrával rendelkező országa; a teljes öntözött termőterület meghaladja a 4,3 millió hektárt.

Az ország fenntartható fejlődésének céljait meghatározó “Üzbegisztán-2030” stratégia öt kiemelt irányának egyikeként a vízkészletekkel való takarékosság és a környezetvédelem feladata hangsúlyos, nagy felelősséget róva a vízgazdálkodási alkalmazottakra.

Az öntözőhálózatok vízveszteségének csökkentése érdekében az elnök kezdeményezésére a 2024-es évet “a csatornák betonozásának áttörő évévé” nyilvánították a víziparban. Ennek érdekében idén 5000 kilométernyi öntözőhálózatot betonoztak le, ebből 1500 kilométernyi fő- és gazdaságközi, 3500 kilométernyi pedig belső öntözőhálózatot. Eddig 525 kilométernyi csatornát újítottak fel, ebből 355 kilométert betonoztak le. A klaszterek és gazdaságok által betonozott csatornák hossza meghaladta a 13 500 kilométert.

Az elmúlt években az országban a víztakarékos technológiákkal lefedett területek nagysága elérte az 1,3 millió hektárt. Ebből 478 000 hektár a csepegtető öntözés, 55 000 hektár az esőztető öntözés és 29 000 hektár a diszkrét módszerrel történő öntözés. Több mint 700 000 hektárt szinteztek ki lézeres szintezőberendezéssel.

A korábbi években megkezdett víztakarékos technológiák bevezetésére irányuló munka következetesen folytatódik. Csak ebben az évben a tervek szerint 500 000 hektáron vezetnek be költséghatékony technológiákat, és 2030-ra az ország összes öntözött mezőgazdasági területét teljes mértékben lefedik ilyen technológiákkal.

Ehhez minden lehetőséget és erőforrást felhasználnak Mára a víztakarékos technológiákhoz szükséges berendezéseket és alkatrészeket gyártó helyi vállalkozások száma Üzbegisztánban elérte az 55-öt, és a tervek szerint ez a szám a jövőben növekedni fog.

Az elmúlt években 11 446 “Smart Water” eszközt, online vízszintfigyelő mérőket telepítettek 1704 szivattyúegységbe, és a szivárgóvízszintek online megfigyelését 6746 rekultivációs monitoring kútba. A vízkészletek emberi beavatkozás nélküli, egy pontból történő kezelése érdekében 65 nagy vízgazdálkodási létesítmény irányítási folyamatait automatizálták.

A tervek szerint 2024-ben 8 milliárd köbméter vizet takarítanak meg a csatornák betonozása, a víztakarékos technológiák bevezetése, az ipar digitalizálása, az “okos” eszközök bevezetése és a hatékony vízgazdálkodás révén.

Meg kell jegyezni, hogy az ország öntözött termőterületeinek 60 százalékát szivattyúkkal látják el vízzel A minisztérium rendszerében több mint 1600 szivattyútelep van, és ezek korszerűsítésének, korszerű energiatakarékos eszközök telepítésének, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek bevezetésének köszönhetően az elmúlt hét évben 1,5 milliárd kWh-val csökkent a villamosenergia-fogyasztás.

Az elkövetkező években a vízipar teljes költsége 6,0 billió dollár lesz 463 köz-magán partnerségi projektről írtak alá megállapodást, jelentős összegű szúmokban kifejezve. 2023-ban az összes vízgazdálkodási létesítményt öt körzetben és 300 szivattyúállomást adnak át a magánszektornak az egész köztársaságban.

Ez az átadás növeli a munka hatékonyságát, a szivattyúállomásokon akár 30%-os megtakarítást eredményez az elektromos energián, és 13%-kal csökkenti a bérlevonásokat.

Az “Öntözők iskolája” a Vízügyi Minisztériummal, a “Tashkenti Öntözési és Mezőgazdasági Gépesítési Mérnöki Intézet”, a Nemzeti Kutatóegyetem és az “Agrobank” együttműködésével indult. Külföldről érkező, magasan képzett szakemberek egyhetes ingyenes tanfolyamokat szerveznek a köztársaság valamennyi járásából a tervezők, kivitelezők, gazdaságok vezetői és klasztervállalatok számára.

Röviden, maga az élet bizonyítja, hogy az egyetlen megoldás a vízhiány enyhítésére régióban a víztakarékosság és a víz bölcs felhasználása.

Forrás: Üzbég Köztársaság vízügyi minisztériuma

Kiemelt kép forrása: depositphotos.com