Platón utolsó éjszakájáról a vezúvi tekercsek szövege árulkodik
A történelem egyik legnagyobb jelentőségű filozófusa, Platón utolsó óráit egy papirusztekercs újonnan megfejtett sorai mesélik el, amelyet a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése a vulkáni hamuréteg alá temetett.
Kiderült, hogy az ősi tekercs egy eddig ismeretlen elbeszélést tartalmaz, amely részletezi, hogyan töltötte utolsó estéjét a görög filozófus, és leírja, hogyan hallgatta egy trák rabszolgalány által fuvolajátékát. Annak ellenére, hogy lázzal küzdött és a halál küszöbén állt, Platón, Szókratész tanítványa és Arisztotelész mentora a beszámoló szerint elég éber volt ahhoz, hogy kritizálja a lányt, mert szerinte játéka nem volt elég ritmusos.
Platón arcképe márványból. Wikimedia
A Greek Reporter szerint a megfejtett szavak arra is utalnak, hogy Platón temetkezési helye az általa alapított Athéni Akadémián, a világ első egyetemén, a Muszeion szomszédságában található kertben volt. Ez azért fontos információ, mert korábban csak az volt ismert, hogy az akadémián belül temették el.
Platón utolsó napja mellett más fontos információ is kiderült
Az eredmények bemutatóján Graziano Ranocchia, a Pisai Egyetem professzora a felfedezést rendkívüli eredménynek nevezte, “amely gazdagítja az ókori történelemmel kapcsolatos ismereteinket”. Ranocchia professzor a tekercs feltárásáért felelős csapat vezetője volt. Hozzátette, hogy “a legfejlettebb képalkotó diagnosztikai technikáknak köszönhetően végre képesek vagyunk a szövegek új, korábban megfejthetetlennek tűnő szakaszainak olvasására”.
A szövegből az is kiderül, hogy Platónt Éjina szigetén adták el a véltnél korábban rabszolgának, valószínűleg Kr. e. 404-ben, amikor a spártaiak meghódították a szigetet, vagy Kr. e. 399-ben, nem sokkal Szókratész halála után. “Eddig úgy gondolták, hogy Platónt Kr. e. 387-ben adták el, amikor Szicíliában tartózkodott I. Dionüsziosz szürakuzai tirannosz udvarában” – mondta Ranocchia. Platón Kr. e. 348 körül halt meg Athénban.
Az athéni iskola, középen Platónnal. Raffaello Sanzio (1483–1520) festménye. Wikimedia
“Most először tudtuk elolvasni a papiruszok rejtett betűsorozatait, amelyek több rétegbe burkolózva, évszázadok alatt egymáshoz tapadtak, egy olyan mechanikus technikával végzett feltekerési folyamat révén, amely egész szövegrészleteket bontott meg.”
Ranocchia elmondta, hogy a hatalmas mennyiségű információ összegyűjtése szempontjából jelentős előrelépés volt, hogy sikerült ezeket azonosítani, és helyreállítani a szöveg folytonosságát. Elmondta, hogy a munka még csak a kezdeti szakaszban van, és a teljes hatása csak az elkövetkező években válik nyilvánvalóvá.
A tekercset egy herculaneumi villában őrizték, amelyet 1750-ben fedeztek fel, és feltehetően Julius Caesar apósáé volt, az elmúlt években pediga tudósok megpróbálták megfejteni a papiruszok villája néven ismert helyen talált tekercseket.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
