• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Németh Martin Németh Martin · 2024.07.16.
· MIX

Egyedülálló kezdeményezés mentheti meg Ausztrália ősi esőerdeit a kihalástól!

Kelet-Ausztrália egyre ritkuló esőerdeiben egy úttörő kezdeményezés zajlik, amely a Gondwana korából származó ősi fafajok megmentésére irányul. A kutatók az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése által jelentett kihívásokra válaszul egy “élő magbankot” hoztak létre, hogy megőrizzék ezeknek a különleges fáknak a genetikai sokféleségét és növeljék természetes ellenálló képességüket.

A LiveScience.com szerint a projekt célja a Gondwana szuperkontinensről származó ősi fafajok megőrzése. Ezek a fák, mint például a vörös és sárga karabeen, több mint 50 millió éve fennmaradtak, és az éghajlatváltozás és az élőhelyvesztés miatt kihalás fenyegeti őket.

Ausztrália hatalmas Big Scrub esőerdeje egykor 75 000 hektáron terült el Kelet-Ausztráliában. Az emberi beavatkozások és erdőtüzek következtében azóta mindössze 1%-a maradt meg az eredeti területnek. Ma már a fennmaradt töredékeket az emelkedő hőmérséklet és a szárazság további fenyegetései veszélyeztetik.

Az Ausztrália keleti részén található esőerdő-töredékek zsugorodására reagálva a Big Scrub Rainforest Conservancy által irányított kezdeményezés keretében kutatók egy “élő magbankot” hoztak létre. A bankban 60 növényfaj genetikai adatait gyűjtik össze, beleértve a Gondwana-korszak fáinak leszármazottait is.

éghajlatváltozás klímaváltozás globális felmelegedés

A fák egyedül nem képesek csodát tenni, be kell segítenünk valamivel. depositphotos.com

A megőrzés folyamata

A kiválasztott növényfajokat egy 15 hektáros új-dél-walesi kutatási ültetvényen szaporítják. Öt év múlva ezek a fák készen állnak majd arra, hogy átültessék őket a megmaradt esőerdő-töredékekbe, ahol biológiai sokféleséget és ellenálló képességet szeretnének visszaállítani.

A tudósok elemzik ezeknek a növényeknek a genomját, hogy azonosítsák a genetikai sokféleséget, ami segíthet a jövőbeli éghajlati változásokkal való megküzdésben. Céljuk, hogy megértsék, mely tulajdonságok járulnak hozzá a túléléshez a melegebb, szárazabb környezetben, és hogy ezáltal növeljék ezeknek a fajoknak az ellenálló képességét.

Kritikák és a projekt fontossága

Bár Robert Kooyman és más szakértők szerint ez egy úttörő erőfeszítés, mely jelentős globális hatással van a természetvédelemre, Sebastian Pfautsch és mások óvatosak a genetikai adaptáció korlátaival és a projekt fenntarthatóságával kapcsolatban, különösen a kormányzati támogatás hiányában.

Annak ellenére, hogy számos kihívással kell szembenézni, a projekt ígéretet jelent az ősi fafajok megőrzésére, és minta lehet a genetikai megőrzés világszerte irányuló erőfeszítései számára. Nemcsak az esőerdők ökoszisztémáinak helyreállítását célozza, hanem genetikai stratégiák fejlesztését is a különböző környezetekben, amelyek védelmet nyújtanak a veszélyeztetett fajok számára.

Ez is érdekelhet:

  • Ilyen a hurrikán belülről, amely végigsöpör Észak-Amerikán
  • Drónt küldtek a Nagy Kék Lyuk nevű víznyelőbe, lenyűgöző felvétellel tért vissza
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Ausztrália és Óceánia klímaváltozás kutatás természet tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

  • A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

  • 39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Kapcsolódó cikkek

Cochliomyia_hominivorax_legyek
2025.06.15.

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól


Olvasson tovább
Svalbard magtár
2025.06.15.

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére


Olvasson tovább
kvatumóra kutatás tudomány GPS óra
2025.06.15.

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem


Olvasson tovább
Protosterol Biota milliárd éves kőzetek ősök
2025.06.15.

Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben

Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben

Tovább olvasok
A harmadik atombombát nem vetették be a második világháborúban, mégis megölt két embert

A harmadik atombombát nem vetették be a második világháborúban, mégis megölt két embert

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4