Ha nem lett volna elég Pompeii lakóinak a Vezúv pusztítása, a túlélőkkel rögtön egy másik katasztrófa végzett

Az írott történelem egyik legnagyobb vulkánkitörése volt, amely több ezer ember maradványát tartósította az utókor számára. A Vezúv óriási kitörése után a Pompeiiben élő emberek azonban nem nyugodhattak sokáig, mivel egy másik természeti katasztrófával is meg kellett küzdeniük egy új tanulmány szerint.

A régészek úgy vélik, hogy nem sokkal a Kr. u. 79-ben kitört vulkán kitörése után erős földrengés rázta meg a várost, ez pedig végezhetett azokkal, akik túlélték a kezdeti pusztítást. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet csapata a Pompeii Régészeti Park szakértőivel együtt végzett kutatást a romvárosban, adta hírül a Daily Mail.

A közel 2 ezer évvel ezelőtti kitörésnek nem volt semmilyen előzménye, így teljesen felkészületlenül érte a helyieket. Mintegy 18 órán keresztül apró kő- és hamurészecskék hullottak a városra, így az embereknek menedéket kellett találniuk, azonban nem sokkal ezután a forró gázból és vulkáni anyagból álló piroklaszt ár nagy sebességgel végigsöpört a városon, és szinte azonnal megölte mindenkit. A meszes hamurétegek megőrizték Pompeii halottainak testét, így a régészet az áldozatok utolsó pillanatairól részletes öntvényeket készíthettek.

Pompeii lakóinak nemcsak a vulkántól kellett tartaniuk

Fotó: Graham Hobster/Pixabay

Az ásatások során azonban a kutatók furcsa sajátosságokat vettek észre a megvizsgált, összeomlott épületeken. Amikor két csontvázat találtak súlyos törésekkel és traumás sérülésekkel, gyanítani kezdték, hogy egy újabb természeti katasztrófa okozott még több halált és pusztulást a túlélőknek, akik már azt hitték, hogy biztonságban vannak. Azokat az embereket, akik nem menekültek el az óvóhelyeikről, valószínűleg a földrengés okozta összeomlások nyomasztották az amúgy is túlterhelt épületeket – fejtettek ki Dr. Valeria Amoretti vezető szerző. Tanulmányuk a Frontiers in Earth Science című folyóiratban jelent meg.

„Így teltek az utolsó pillanatai annak a két személynek, akiket itt találtunk.” A kutatók két, 50 év körüli férfi csontvázára bukkantak. Elhelyezésük arra utal, hogy egyikőjükre hirtelen ráomlott egy nagy faldarab, ami miatt azonnal életét vesztette. Úgy tűnik, hogy a másik tisztában volt a veszéllyel, és egy kerek tárggyal próbálta megvédeni magát, amelynek halvány nyomait a kutatók a vulkanikus lerakódásokban találták meg. Több jel is utal arra, hogy ők nem a hamu belélegzése vagy a rendkívüli hőség miatt haltak meg.

Bár kezdetben úgy gondolták, hogy a kitörést megelőző földrengés végezhetett velük, az új elemzés szerint mindketten túlélték a kitörés első szakaszát, és az azt követő földrengés során leomló falak végezhettek velük. Ez a forgatókönyv pedig egybevág a kitörés idejéből származó szemelvényekkel, amelyek „házakat írnak le, amelyek most gyakori és heves rázkódásokkal ide-oda rengtek”.

Dr. Gabriel Zuchtriegel társszerző, a Pompeji Régészeti Park igazgatója elmondta, hogy „a Pompeii pusztulásával kapcsolatos új ismeretek nagyon közel visznek bennünket a 2 ezer évvel ezelőtt itt élt emberek élményeihez. Az általuk hozott döntések, valamint a történések, amelyek továbbra is kutatásaink középpontjában állnak, életről és halálról döntöttek a város utolsó óráiban.”

Érdemes elolvasni:

• Ókori történetírók mesélik el a Római Birodalom történetét
• A Szaúd-Arábiában feltárt 7 ezer éves kőkörök átírhatják a történelmet