A klímaváltozás lassítja a Föld forgását? – Az új tanulmány szerint igen!
Az Egyesült Államok egyik neves folyóiratában kutatók közzétettek egy tanulmányt a klímaváltozásról, amely szerint a Föld éghajlatának változása meglepő módon befolyásolhatja mindennapi életünket. Milyen hatásokkal lehet ez mindennapjainkra?
A Föld “napjának” hossza a világtörténelmi idők során folyamatosan növekedett a Holdnak a bolygó óceánjaira és szárazföldjére gyakorolt gravitációs vonzása miatt. A grönlandi és antarktiszi gleccserek ember okozta klímaváltozás miatti olvadása azonban a magas fekvésű területeken tárolt vizet átterelte a világ óceánjaiba, így több víz került az Egyenlítőhöz közelebbi tengerekbe. Ez az újraelosztás a Földet laposabbá, azaz kövérebbé teszi, ami lelassítja a bolygó forgását és tovább hosszabbítja a napot.
A klímaváltozással kapcsolatos tanulmány
A The Guardian szerint a Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA című folyóiratban közzétett kutatás megfigyelések és számítógépes rekonstrukciók segítségével vizsgálta meg, hogy az olvadó jég és a klímaváltozás milyen hatással van a nap hosszára. A lassulás mértéke századonként 0,3 és 1,0 milliszekundum (ms/cy) között változott 1900 és 2000 között. 2000 óta azonban az olvadás felgyorsulásával a változás mértéke is felgyorsult, és elérte az 1,3 ms/cy értéket.
Az „ms/cy” az évszázadonkénti milliszekundumot jelenti. Ez egy olyan mértékegység, amelyet a nap hosszának 100 év alatt bekövetkező változásának mértékére használnak. Pontosabban azt jelzi, hogy századonként hány milliszekundummal növekszik a nap hossza. A jelenlegi sebesség valószínűleg meghaladja az elmúlt néhány ezer év bármelyik adatát, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben körülbelül 1,0 ms/cy szinten marad, még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentősen visszafogják.
Milyen hatással lehet ez a mindennapokra?
A nap hosszának változása ezredmásodperc nagyságrendű, de ez elég ahhoz, hogy megzavarja az internetforgalmat, a pénzügyi tranzakciókat és a GPS-navigációt, amelyek mind a pontos időmérésre támaszkodnak. Az emberi időmérés az atomórákon alapul, amelyek rendkívül pontosak, de a nap pontos ideje a holdi árapály, az éghajlati hatások és más tényezők miatt változik.
Az idő pontos ismerete elengedhetetlen a navigációhoz, különösen a műholdak és űreszközök esetében. A Föld forgásának eltéréseit figyelembe kell venni az internetet, a kommunikációt és a pénzügyi tranzakciókat működtető adatközpontok pontosságának biztosításához. Benedikt Soja professzor, aki a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola dolgozója, azt állítja, hogy mindezek a rendszerek pontos időmérésre támaszkodnak, amelyet most az éghajlatváltozás befolyásol.
Mi történik ha nem változtatunk?
Amennyiben a kibocsátást nem csökkentjük, a lassulás mértéke 2100-ra 2,6 ms/cy-ra nő, és ezzel megelőzi a holdi árapályokat, mint a napok hosszának hosszú távú változásait leginkább befolyásoló tényezőt. Dr. Santiago Belda, az Alicantei Egyetem munkatársa szerint a tanulmány megerősíti a jég elvesztésének közvetlen hatását a nap hosszára, ami jelentős hatással van az időmérésre és az olyan technológiákra, mint a GPS, amelyek a modern életet meghatározzák.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Hubble és a JWST megerősítette: fogalmunk sincs, hogyan tágul a világegyetem
Ilyen fát még nem láttál – káposztadíszek a Vecsési fenyőn
Mi történne egy közeli csillagrobbanáskor a Földdel?
Meglepő modellváltás: gazdasági társasághoz kerül a BME
6 európai karácsonyi vásár, ahová néhány óra alatt eljuthatsz Budapestről
Moszkvában bújtatja bukott szövetségesét Putyin