Empirikus kutatásra alapozza furcsa teóriáját a kutató, minden ember a múltban élhet, de közel sem úgy, ahogy gondolnánk.
Egy ismert tudós részletesen elmagyarázta furcsa elméletét, amely szerint mindannyian a múltban élünk, írja a LADbible.
Ilyenkor persze mindannyian valami olyasmire gondolunk, mint amikor Marty meglátogatta fiatal szüleit az IMDb-n 8,5-re értékelt klasszikusban, a Vissza a jövőbe című filmben. De a valóságban közel sem erről szól az új elmélet.
Fél másodperc különbség lehet
A teória lényege ugyanis az, hogy kutatási adatok szerint körülbelül fél másodperc időkülönbség van aközött, hogy agyunk dönt valamiről, és hogy mi felismerjük azt. Tehát gyakorlatilag ennyi idővel később tapasztaljuk meg az eseményeket, azaz a múltban élünk.
Persze az elmélet komolyságát sokan talán már amiatt megkérdőjelezik, hogy kidolgozója, Dr. Chris Smith a „Kérdezd meg a meztelen tudóst” című rádióműsorban számolt be róla. A helyzeten javít, hogy a műsorban valójában senki nem meztelen, a cím csak arra próbál utalni, hogy a bonyolult, tudományos kérdéseket is „lemeztelenítik”, és könnyen érthető válaszokat adnak rájuk.
Később vesszük észre, hogy döntöttünk
Dr. Smith tehát részletesen beszámolt róla, hogy egy korábbi tanulmány feltéri a különbséget aközött, amikor az ember úgy döntött, hogy megtesz valamit, és amikor rájött, hogy úgy döntött, hogy tenni akar valamit.
A kísérlet során egy diavetítést kellett irányítaniuk a résztvevőknek, melyhez egy olyan távirányítót kaptak, ami valójában nem működött. A kísérleti alanyok tudta nélkül valójában agyhullámaik irányították a diák váltását.
A kísérlet irányító a résztvevők agyi aktivitási kiugrásait figyelték, azaz azt, hogy mikor akarták megnyomni a gombot. Ennek nyomán egy körülbelül fél másodperces rést találtak.
Dr. Smith szerint a következtetés egyértelmű: “Mindannyian a múltban élünk, körülbelül egyharmad és fél másodperc közötti csúszással.”
Amit látunk, az is a múltban van
Tehát minden döntésed egy kicsit azelőtt születik meg, hogy úgy döntenél, hogy meg akarod hozni. Azaz a gondolkodásod folyamata valamivel elmarad azoktól a cselekedetektől, amelyeket a körülöttünk lévő világgal való kölcsönhatások során végrehajtasz.
Ráadásul amit látunk, az is a múltban történik. Idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy a fény a szemünkhöz eljusson. Természetesen jóval kevesebb idő, mint a sok fényévnyire lévő csillagok esetében, de így is idő kell hozzá. Valójában tehát egy pici idővel korábban már minden megtörtént, amikor mi meglátjuk.
Ez is érdekelhet:
- A tudósok végre lerántották a leplet: így lehetséges az időutazás
- Bizonyítékot találtak arra, hogy az időutazás létezik
Kiemelt kép: depositphotos.com
