Tényleg létezett a legendás Minósz király?
A görög mitológia szerint Minósz király Kréta nagyhatalmú uralkodója volt annak hőskorában. Az évek során a régészek megerősítették más, a görög mitológiában szereplő személyek és események létezését is, de mi a helyzet Minósszal? Van bizonyíték arra, hogy valós személy volt?
A Greek Reporter szerint a bizonyítékok elemzéséhez először is fontos tudni, ki is lehetett ő valójában. Az ókori görög források egyetértenek abban, hogy Kréta nagyhatalmú királya volt. Uralkodását talán Thuküdidész írja le a legátfogóbban, aki egyben az egyik legkorábbi forrás is róla:
Tengeri közlekedésről szólván, azok között, a kikről a hagyomány útján tudomásunk van, Minős volt az első, a ki tengeri hatalmat alapított. Uralma alá hajtotta a mostani hellen tenger legnagyobb részét; igy a Kykladok is uralma alatt voltak, s ezek legnagyobb részén ő volt az első gyarmattelepítő, miután a kariaikat elűzte róluk s a gyarmatok vezetésére és kormányzására a saját fiait rendelte;
Minósz király lényegében egy tengeri birodalmat hozott létre, amely a Kükládok nevű szigetcsoportot is magába foglalta. Homérosz megerősíti, hogy Krétáról uralkodott, Thuküdidész pedig azt állítja, hogy Minósz szigeteinek lakói „most már kezdtek a gazdagságra összpontosítani, és életük rendezettebbé vált”, kiemelve újonnan szerzett gazdagságukat.
De mikor élt Minósz király, ha élt egyáltalán?
Minószt általában a trójai háború előtt egy-két nemzedékkel szokták elhelyezni, de annak dátuma a mai napig vita tárgya még a történészek között is. Bár hagyományosan a Kr. e. tizenkettedik századra datálják, vannak tudósok, akik szerint a Kr. e. 10, 9. vagy akár a 8. században történt. Az utóbbit viszont a háború időpontjára vonatkozó legkorábbi információk is alátámasztják.
Viszont még jelentősebb az a szösszenet, hogy Minósz király az athéni Thészeusz ellensége volt, ami nagyon fontos része a király legendájának. A régészek szerint egyértelmű, hogy ez a Kr. e. nyolcadik században történt. Ennek alapján úgy tűnik, hogy Minósz valószínűleg a Kr. e. nyolcadik században élt, így nem egy bronzkori, minószi civilizáció ura, hanem görög király volt.
Ennek ellenére nincs olyan, korabeli felirat, amely bizonyítja, hogy a király valóban létezett. Azonban, bár a régészet nem igazolta, hogy ő mint személy létezett volna, a Thuküdidész által leírt uralkodását még igazolhatja. Ő ugyanis azt állította, hogy Minósz király uralkodott a Kükládok felett, és hogy ennek következtében virágzásnak indul. A régészek megerősítették, hogy a Kükládok valóban virágoztak a Kr. e. nyolcadik században.
Erre bizonyíték egy modern forrás Párosz szigetéről, amely kimondja, hogy „a Kr. e. 8. század virágzó időszak volt Párosz történetében, mivel a sziget tengeri hatalommá vált”. Ez az időszak pedig pontosan egybeesik azzal, amikor Minósz király elméletileg élt.
Van bármilyen bizonyíték arra, hogy ő uralkodott Kréta szigetén?
A görög legenda Minószt Knósszosz városához köti a minószi palotakomplexummal együtt. Knósszosz azonban a bronzkor végére elpusztult. A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a város külterületén már a Kr. e. nyolcadik század előtt elkezdődött egy új település kiépítése.
De bizonyítékok vannak arra vonatkozólag is, hogy a Kr. e. 9. században éppen ebben a palotakomplexumban, a központi udvart is magába foglaló kultuszt hoztak létre, amelyről úgy vélik, hogy ezt követően még évszázadokig folytatódott. Ez megerősíti, hogy Minósz király korában is használatban volt, ahogyan annak kellett volna lennie, ha valóban létezett.
Az idézett mű a Thukydides 1. kötete, Zsoldos Benő fordításában
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra