A világháború miatt tesznek lakatot a városok hídjaira

Amikor először látunk egy hidat tele lakatokkal, még lebilincselő és egyedi élmény – aztán elkezdünk utazni. De tudtad, honnan jön a szokás?

A szerelmi lakatok a 21. században majdnem annyira elterjedtek, mint a Valentin napi csoki. Eleinte csak néhány turistaközpont hídjain találkozhattunk velük, de mostanra valóságos inváziót hajtottak végre a szívecskékkel és monogramokkal ellátott zárak. Mindenki tudja, mit jelképez, azt viszont szinte senki, honnan indult a hagyomány. A válasz pedig valószínűleg sokakat meg fog lepni.

A kezdetek… annyira nem is voltak régen

Nem teljesen világos, hogy mikor kezdődtek a szerelmi zárak, de az egyik legkorábbi jelentés a szerbiai Vrnjačka Banjából származik, ahol a Most Ljubavi („Szerelem hídja”) szerelmi lakatjai állítólag az első világháború idejére nyúlnak vissza.

A gyakorlat aztán feltehetően a 2000-es években vette fel a lendületet, amikor népszerűvé vált Olaszországban. Ezt Federico Moccia romantikus regénye ösztönözte: a Téged akarlak (Ho Voglia di Te) szerelmes párja lakatot hagy a római Ponte Milvio hídon, írja a Guardian. A lakatok ezután elterjedtek az egész világon, és számos tudományos közlemény is megjelent a témában.

A Milvio híd Rómában. Kép: depositphotos.com

Invázió élőben

Egy 2017-es tanulmány a régész lét ősrégi problémáját kívánta megválaszolni: az összes rituális alany halott, így nem lehet megkérdezni, miért tette azt, amit tett. A tanulmány szerzője, Ceri Houlbrook, a Hertfordshire Egyetem Bölcsészettudományi Karának munkatársa egyedülálló helyzetben volt ahhoz, hogy tanulmányozza a manchesteri Oxford Road Bridge-et az Egyesült Királyságban. Houlbrook itt vette észre és fényképezte le először az akkor még csak hét lakatot 2014. február 12-én.

Kevesebb, mint egy héttel később egy másikat is hozzáadtak. Aztán egy hónapon belül érkezett egy másik, de május végére már összesen 15 darab volt. A tanulmány három évig folytatódott, ezalatt 409 szerelmi lakat került fel Manchester „hídként alig felismerhető” Oxford hídjára. Aztán jött a feladat, hogy a lakat-áradat kialakulása során próbálja értelmezni a miérteket.

Miért tették fel a lakatokat?

„Mostanában a gyakorlók gyakran raktak le szerelmi lakatokat partnereikkel romantikus elköteleződésük kinyilvánításaként, gyakran nyaralás közben, vagy amikor különleges eseményeken vettek részt, például a közeli Palace Theatre előadásaiban” – magyarázta Houlbrook.

„Ezek az interjúk felfedték, hogy a lerakódást időnként egy évfordulóhoz, eljegyzéshez vagy születésnaphoz időzítették. Azonban más motivációk is nyilvánvalóvá váltak ezekben az interjúkban; például Bakewellben egy idős házaspár egy hídhoz erősítette szerelmi lakatját, hogy megünnepeljen egy legutóbbi lottónyereményt.”

Aktív folyamat

A manchesteri kis híd tanulmányozása azt mutatja, hogy mit tanulhatunk, ha a rituális lelőhelyeket nem kész, hanem folyamatos gyakorlatnak tekintjük, amelyet több évezredes távolságból, a jövőben visszamenőleg figyelünk meg.

„A régészek ebből azt a tanulságot vonhatják le, hogy a felhalmozódásokat nem szabad egyetlen statikus időpontban tanulmányozni, és ez arra késztet bennünket, hogy megkérdőjelezzük a történelmi és történelem előtti felhalmozódások helyére, emberekre, ütemére és céljára vonatkozó feltételezéseket” – zárta Houlbrook. „És három évvel és 409 szerelemmel később a szerző még mindig úgy gondolja, hogy ez a szokás még többet taníthat nekünk.”

Mostanában extrémitásig mennek

Ez egy romantikus gyakorlat, de nem feltétlenül állandó, írja az IFLScience. Egy nő állítólag 9580 kilométert utazott az Egyesült Államokból a dél-koreai Szöulba, hogy reteszvágókkal eltávolítson egy lakatot, miután a szerelem elveszett.

A költséges repülőjegyeket leszámítva a lakatok egyes helyeken a közbiztonságot is veszélyeztetik, mivel a zárak nagy száma instabillá tette a kerítéseket. Ennek során Párizstól Melbourne-ig távolították el őket a tanácsok.

Tehát bár lehetne vitatkozni amellett, hogy léteznek zöldebb, olcsóbb és biztonságosabb rituálék a szerelem megvallására, tagadhatatlanul sok tudományos intrika övezi ezt a furcsa, kortárs lerakódási gyakorlatot.

Ez is érdekelhet:

• Tényleg létezett a legendás Minósz király?
• Az ókori olimpiákon se volt ismeretlen a csalás, a dopping, a bunda, a megvesztegetés – Olümpiában jártunk