A római vízvezetékek az ókor mérnöki csodái voltak, amelyek biztosították a vízellátást a közfürdők, szökőkutak és az elit otthonai számára.
A vízvezetékek építésével járó mérnöki munka a maga korában igen fejlett volt. A görög mérnökök voltak a korai vízvezetékek úttörői, olyan újításokkal, mint Athén kővel bélelt csatornája és a mai Törökországban található, pergamoni vízrendszerek.
A rómaiak azonban új szintre emelték a vízellátást és íveket és hidraulikus kötőanyagokat kevertek a felhasznált betona, amelynek köszönhetően olyan kiterjedt hálózatokat építettek, amelyek napi több millió liter vizet voltak képesek szállítani.
A római vízvezetékek még ma is csodálatra méltóak
A vízvezetékek jellemzően hegyoldali forrásoknál kezdődtek, mivel már ők is tudták, hogy állóvizekből és az üledékkel terhelt folyókból nem volt jó ötlet fogyasztani.
A vízvezetékek mesterséges folyókként működtek, amelyeket enyhe, egyenletes lejtésűre terveztek. A római mérnökök a munkálatok során olyan eszközöket használtak a pontosság növelése érdekében, mint a dioptra, amely a szögek és vízszintes síkok mérésére szolgált, és a chorobates, amely célját tekintve a moden kori vízmérték elődje lehetett.
A legtöbb vízvezetéket a föld alatt építették, de az sem jelentett a mérnökök számára akadályt, ha völgyeket kellett áthidalni. Ekkor ugyanis boltívek soraival oldották meg a problémát, de nem ritkán többszintes, több funkciójú szerkezeteket is építettek, mint például a Franciaországban található Pont du Gard.
Különösen nehéz terepviszonyok esetén fordított szifonokat használtak a víz mély völgyeken való átvezetésére. A karbantartás létfontosságú volt, hatalmas munkaerő tartotta tisztán a csatornákat, távolította el az üledéket és távolította el az ásványi lerakódásokat a falakról.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy bár a vízvezetékek vizét valóban egészségesebbnek és jobb ízűnek tartották, a legtöbb római város ettől függetlenül javarészt a kutakra és ciszternákra támaszkodott ivóvízellátás szempontjából.
Érdemes elolvasni:
- A nemrég megtalált 3 ezer éves fejsze Norvégia legrégebbi fémtárgya
- Hatalmas, labirintusszerű építményt találtak Kréta szigetén
Forrás: