„Ez a csere a rosszabb előhírnöke lehet”

A példátlan fogolycsere a szakértők szerint pozitív fogadtatása ellenére sötét jövőképet tár elénk.

Oroszország csütörtökön 16 politikai foglyot engedett szabadon a hidegháború óta a Nyugattal folytatott legnagyobb és legösszetettebb cserében.

A Bloomberg korai jelentése szerint Oroszország a csere részeként szabadon engedi a Wall Street Journal tudósítóját, Evan Gershkovichot, valamint Paul Whelant és Vlagyimir Kara-Murzát. A Wall Street Journal később megerősítette, hogy mindez meg is történt. A WSJ főszerkesztője, Emma Tucker közleményben tudatta: „Örömteli nap ez a többi jogtalanul fogva tartott hazatérő amerikai és német állampolgár hozzátartozói és barátai számára, valamint a Nyugatra szabadult orosz politikai foglyok számára.”

A Journal megerősítette Alszu Kurmasheva, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió orosz-amerikai újságírójának szabadon bocsátását is, akit októberben tartóztattak le Oroszországban. Korábban a nap folyamán Stephen Capus elnök-vezérigazgató közölte, hogy a műsorszolgáltató üdvözli a nő szabadon bocsátását. „Alszu azért került célkeresztbe, mert amerikai újságíró volt, aki egyszerűen csak egy családtagjáról próbált gondoskodni Oroszországban.”

A Fehér Ház megerősítése nem sokkal később érkezett. Joe Biden elnök „diplomáciai bravúrnak” nevezte az alkut, és sajtónyilatkozatában közölte, hogy Oroszország az alku keretében 16 embert enged szabadon, köztük öt német és hét orosz állampolgárt.

Kisebb orosz visszhang

Orosz tisztviselők lassabban kommentálták a történelmi cserét. Miután az NTV török televíziós csatorna arról számolt be, hogy csütörtökön az ankarai repülőtéren 26 személyt érintő csere történt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a fejleményeket.

A Kreml később bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin aláírta az Oroszországban fogva tartott 13 fogoly kegyelmi rendeleteit, amelyek „a külföldön fogva tartott és bebörtönzött orosz állampolgárok hazatérését célozzák”.

A szabadon bocsátottak

Ilja Jasin, Vlagyimir Kara-Murza és Andrej Pivovarov, akiket a héten engedtek szabadon, pénteken sajtótájékoztatót tartottak a németországi Bonnban, a Deutsche Welle német hírügynökség irodájában. Az eseményről a The Moscow Times is beszámolt.

„Leírhatatlan érzelmeket érzünk” – mondta Andrej Pivovarov aktivista a konferencia kezdetén. „Egyesek azt mondhatják, hogy nem sok embert engedtek szabadon… De sok barátomat épp most mentették meg a haláltól.”

„Úgy érzem magam, mintha egy filmet néznék” – mondta Vladimir Kara-Murza aktivista. „Egy héttel ezelőtt egy cellában voltam. Tegnap a lefortovói előzetes letartóztatási központban voltam. Most pedig a festői Rajna partján hajtottak ide. Nehéz megszabadulni attól a szürrealizmustól, ami történik.”

Nem mindenki örül

Ilja Jasin, akit az orosz atrocitások elleni felszólalásai miatt börtönöztek be, kifejezetten ellenzi a történteket, derül ki a Meduza tudósításából.

„Egy gyilkos szabadon bocsátásáért cserébe 16 ártatlan embert engedtek szabadon. Ez egy kemény dilemma. Putyint újabb túszok ejtésére fogja ösztönözni. Én megértem ezt, és szerintem Scholz kancellár is megérti. De biztos vagyok benne, hogy a reakcióktól függetlenül Putyin folytatni fogja a túszejtést. Mert a diktátorok mindig ezt teszik.”

„Az első napomtól kezdve a rácsok mögött azt mondtam, hogy nem vagyok felkészülve a cserére. Nyilvánosan kértem, hogy ne kerüljek fel semmilyen cserelistára. Ez volt a tudatos álláspontom. Nem voltam hajlandó elhagyni Oroszországot a letartóztatás veszélye alatt, mivel orosz politikusnak és hazafinak tekintettem magam. A bebörtönzésemet nemcsak háborúellenes harcként értelmeztem, hanem úgy is, mint harcot azért, hogy a hazámban élhessek és itt független politikát folytathassak. Nem tekintem cserének azt, ami velem történt. Úgy tekintek rá, mint egy akaratom ellenére történő illegális kiutasításra Oroszországból.”

Nem egyértelmű, ki nyert a fogolycserével

„A Nyugat és Oroszország között a hidegháború óta a legnagyobb fogolycseréről szóló hírek reményt adnak. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a kiszabadult emberek csak egy apró töredéke az Oroszországban fogva tartott több száz politikai fogolynak. Ráadásul az alku felbátoríthatja a Kremlt, amely most már tudja, hogy könnyen túszokat ejthet, hogy elkapott kémekért és gyilkosokért cserébe túszokat ejtsen” – írja a The Moscow Times újságírója, Dan Storyev véleménycikkében.

Szerinte fontos megjegyezni, hogy a kicserélt 16 fogoly csak egy apró töredéke Oroszország politikai foglyainak. Szervezete, az OVD-Info legalább 1289 disszidenst tart számon az orosz börtönökben, továbbá legalább 10-en meghaltak a fogságban. És miközben a Nyugat politikai foglyokat és vezetőket kap, a Kreml gyilkosokat és kémeket.

Ezt az is megerősíti, hogy a Kreml inkább Alekszej Navalnij megölését választotta, minthogy kicserélje őt, ahogyan azt a Korrupcióellenes Alapítvány munkatársa, Maria Pevcsikh mondta Navalnij halála után.

„Ez a csere a rosszabb előhírnöke lehet. A Kreml felbátorodhat, látva, hogy megtalálta a módját annak, hogy a Nyugaton kívülre juttassa az embereit, függetlenül attól, hogy milyen bűnöket követ el. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol Moszkva ezt beépíti háborús stratégiájába, és tetszés szerint túszokat ejt, míg a Nyugatnak valóságos gyilkosokat és kémeket kell átadnia. A Kreml egyre ügyesebb a transznacionális elnyomásban, egészen odáig elmegy, hogy egy szomszédos országból elrabol egy aktivistát.”

Ez is érdekelhet:

• Egy orosz cég már a nukleáris háború után használatos drónjait fejleszti
• Putyin nem áll le, gőzerővel folytatódik az orosz hivatali tisztek letartóztatása