A természet ritka és élénk fordulatában Joseph Kramer, egy fiatal halász és az Atlantic Lobster Company tulajdonosa nemrégiben egy rendkívüli “vattacukor” homárt fedezett fel a New Hampshire-i New Castle partjainál. A lenyűgöző árnyalatú rákfélék, amelyek feltűnő levendula, lila és rózsaszín színéről ismertek, egy rendkívül ritka genetikai mutáció eredménye, így a világ egyik legritkább homárja.
Kramer, akit édesapja és barátnője is elkísért, csapdái ellenőrzése közben tette a figyelemre méltó leletet. Kramer kezdetben azt hitte, hogy az élénk színű homár egy ritka kék homár, de hamarosan rájött, hogy valami még szokatlanabbat fogott: egy vattacukor homárt. Becslések szerint egy a 100 millióhoz az esélye, hogy egy ilyen példányt találjanak — írja a Smithsonian Magazine.
A helyi előírásokat követve Kramer behozta a homárt a New Hampshire állambeli Rye-i Seacoast Science Centerbe. Ott Sam Rutka akvarista megerősítette a homár egyedi színét és egészségét, és gyönyörű hímnek nevezte, „levendula, lila, rózsaszínes árnyalattal”. Rutka, aki több mint egy évtizede foglalkozott tengeri élőlényekkel, megjegyezte, hogy ez a felfedezés ritka, hiszen karrierje során mindössze 15 vattacukor homárral találkozott.
“Azt hiszem, határozottan ez az egyetlen, akit valaha is elkapok, talán még az egyetlen, akit életem során újra láthatok” – mondta Kramer a Seacoastonline-nak. Izgalma érezhető volt, amikor megosztotta a világgal a ritka leletet, és örömét fejezte ki amiatt, hogy mások is megtekinthetik a homárt a Tudományos Központban.
Tudomány a vattacukor homár színe mögött
A “vattacukor homár” elnevezés nem utal semmiféle ízbeli hasonlóságra, hanem inkább a homár egyedi megjelenését írja le. A rákfélék ritka elszíneződése egy genetikai mutációnak köszönhető, amely befolyásolja a karotinoid pigmentek expresszióját, amelyek jellemzően vörös, sárga és kék árnyalatok keverékét adják a homár héjában. Általában ezek a pigmentek összekeverednek, hogy egy gyakoribb barnás színt hozzanak létre. A mutációk azonban bizonyos pigmentek túl- vagy alulexpressziójához vezethetnek, ami számos szokatlan színt eredményezhet, beleértve a kéket, a pirosat, a kéttónusú, sőt az albínót is.
Minden vattacukor homárnak, mint minden homárnak, egyedi mintája és árnyalata van, ami hasonlít az emberi ujjlenyomatok vagy hópelyhek egyediségéhez. Míg étrendjük befolyásolhatja elszíneződésük intenzitását, az ezekre az árnyalatokra való genetikai hajlam az elsődleges meghatározó tényező.
Kihívások a vadonban
A vattacukor homár szemet gyönyörködtető színe, bár gyönyörű, jelentős kihívások elé állítja a vadonban való túlélést. Az álcázottabb társaikkal ellentétben ezek az élénk színű homárok sokkal jobban láthatóak a ragadozók számára, jelentősen csökkentve túlélési esélyeiket. Ez a sérülékenység tovább növeli az ilyen homárok előfordulásának ritkaságát a természetben, mivel sokan nem élnek túl sokáig ahhoz, hogy elfogják vagy megfigyeljék őket.
Biztonságos menedék
A Kramer által felfedezett vattacukor homár mostantól biztonságban él majd a Seacoast Science Centerben, csatlakozva két másik, ugyanolyan ritka színű homárhoz, valamint egy narancssárga homárhoz és számos kék homárhoz. A Tudományos Központ biztonságos környezetet biztosít, ahol ezeket az egyedülálló lényeket tanulmányozhatják és megcsodálhatják a nyilvánosság.
Kramer számára ez a kivételes felfedezés pályafutásának jelentős szakaszában történt, amikor először horgászként dolgozott önállóan. Reméli, hogy a lelet szerencsét hoz, jelképezve a homáriparban tett utazásának virágzó kezdetét. “Határozottan örülök, hogy visszaadom és megmutatom” – jegyezte meg, alig várja, hogy megosszam a természet eme csodáját a közösséggel.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A narancs törpék lehetnek a kulcs a földönkívüli élethez
A Perseidák meteorraj a hétvégén tetőzik
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon