800 éves purépecha piramis omlott össze Mexikóban
A purépecha kultúra szentélye mindössze két nappal azután dőlt össze, hogy az Egyesült Államokban beomlott a „Kettős ív”.
Az időjárás nem kegyes mostanában Észak-Amerikában. A Nemzeti Óceáni és Atmoszféra Adminisztráció adatai szerint az átlagosnál intenzívebb hurrikán-szezon zajlik, ami több szempontból is szélsőségekkel jár. Mind a hőmérséklet, mind a csapadék kiszámíthatatlanabb, nem csak a szél.
Búcsú a sokat fotózott ívtől
A Guardian pénteken számolt be róla, hogy Dél-Utahban a „Kettős ív”, a „Luk a tetőn” és néha a „WC-tál” néven ismert nagy geológiai terület összeomlott. Csütörtökön kidőlt a Glen-kanyon nemzeti üdülőterületének népszerű boltíve, és a parkőrök azt gyanítják, hogy a vízszint változása és a Powell-tó hullámai okozta erózió hozzájárult a pusztuláshoz.
Michelle Kerns, a Utah és Arizona határán átívelő rekreációs terület felügyelője elmondta, hogy az összeomlás emlékeztetőül szolgál a tavat körülvevő ásványkincsek védelmére. „Ezek a tulajdonságok olyan élettartammal rendelkeznek, amelyet befolyásolhatnak vagy károsíthatnak az ember által előidézett beavatkozások” – mondta közleményében.
A boltív 190 millió éves navahó homokkőből alakult ki, amely a késő triásztól a kora jura időszakig terjedt. A közlemény szerint a finomszemcsés homokkő az időjárás, a szél és az eső miatt eróziót viselt. Az üdülőterület közel 5180 négyzetkilométert foglal magában, és népszerű a hajósok és túrázók körében.
Újabb „áldozat”
Most a heves esőzések a Pátzcuaro-tó közelében egy ősi piramis összeomlását idézték elő Mexikóban. Mindketten az egyre vadabb globális éghajlat áldozatai, egyesek szerint ez a közelgő bajok jele is lehet.
A michoacáni Ihuatzio régészeti zónában található építményt a közelmúltban megsütötte a hőmérséklet, ami repedéseket okozott, ezek aztán beengedték a vizet a belsejébe. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szerint július 29-én éjszaka heves esőzések záporoztak, amitől déli homlokzatának középső része leomlott.
Az ügynökség szakértői nagyon gyorsan hozzáláttak a probléma megoldásához.
„Július 30-án a hajnali óráktól a személyzet az örökségvédelmi területre költözött, hogy felmérje az okozott károkat” – áll az INAH közleményében. Megerősítették, hogy a prehispán kori emlékmű déli bázisának legalább hat lépcsőzetes szakasza sérült. Köztük mind a külső falak, mind a belső mag és falak.
Purépecha emlékmű
Fénykorában az Ihuatzio körülbelül 150 hektáron terült el, és legalább 84 építménynek ad otthont, amelyek közül hét jelenleg a régészeti parkban látható. A települést először i.sz. 900-ban szállták meg nahuatl nyelvű csoportok, de dicső napjai 1200 és 1521 között voltak, amikor a Purépecha birodalom első székhelyeként szolgált.
Ez a civilizáció kortársa és nagy riválisa volt a hatalmas Azték Birodalomnak, írja az IFLScience. Sok csatát vívtak a két mezoamerikai szuperhatalom között, de a purépechák továbbra is az egyik egyetlen bennszülött csoport maradt a régióban, amelyet az aztékoknak nem sikerült meghódítaniuk.
Az ihuatzioi piramis alakú építmények szent terek voltak, valószínűleg spirituális rituálékhoz és szertartásokhoz használták őket. Politikai szerepet is betöltöttek, a kultúra erejének és tekintélyének erőteljes szimbólumaként működtek.
Rossz ómen
Purépecha emberek még mindig élnek a nyugat-mexikói Michoacán állam egyes részein, és megjegyezték, hogy történelmi hagyományaik szerint az építmény összeomlását a közelgő végzet jeleként láthatták.
„Ez a mi népünk öröksége” – mondta a BBC tudósítójának nagybátyja, miközben a piramisokat nézték Tzintzuntzan városában, Mexikó délnyugati részén, Michoacán államban. A piramisok vagy yácaták egyedülállóan kerek formájúak és vulkáni kőből készültek – a purhépechák talán legsértetlenebb emlékei.
Tariakuiri Alvarez, aki a piramis építőit ősökként emlegette egy Facebook-bejegyzésben, leírta, hogy ezt rossz előjelnek tekintették volna, jelezve, hogy „valamilyen esemény közeleg”.
„A konkvisztádorok érkezése előtt a történelmi beszámolók szerint valami hasonló történt az akkori Purhé [Purépecha] világnézettel, mert Nana Kuerhaépiri és K’eri Kurikweri istenek nem voltak elégedettek” – áll a lefordított bejegyzésben.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? A tudomány végre megadja a választ
250 millió évvel ezelőtt a Föld legnagyobb kihalási eseménye során az élet majdnem megszűnt létezni
Fotók: Üzbegisztán kulturális estje a Magyar Állami Operaházban
A cseh elnök szerint Trump alkudozása Putyinnal csak további károkat okozna
Hogyan mászhatnánk meg a Mars és az egész Naprendszer legmagasabb hegyét?
500 ezer második világháborús kerámiaérme került elő egy japán raktárból