A neandervölgyiek valószínűleg játszi könnyedséggel nyernének az olimpián
Az ősi emberek genetikájába való betekintés arra mutatott rá, hogy a korai emberek, beleértve a neandervölgyieket is, sokkal jobb fizikai adottságokkal rendelkeztek, mint a modern emberek.
Ezen őseink egy olyan folyamaton mentek keresztül, amit üvegnyak effektusnak nevezünk. Ebben a helyzetben azt jelentette, hogy a populáció nagyon nagy mértékben csökkent, így csak a legerősebbek, a leggyorsabbak, legokosabbak, és persze azok éltek túl, akik a fizikai erejükön kívül remekül alkalmazkodtak a körülményekhez, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.
A köztudatban tévesen butának és életképtelennek lefestett neandervölgyiek valójában erősek voltak, izmos testalkatuk és sűrű csontozatuk alapján pedig nem mindennapi izomcsatlakozásokkal rendelkeztek.
A neandervölgyiekről alkotott sztereotípiák nem állják meg a helyüket
Génállományukból azonban kiderül, hogy inkább a rövid ideig tartó erőkifejtést és a gyorsfutást preferálták, semmint maratoni hosszúságú küzdelmeket.
Ezt támasztja alá az is, hogy számos, az atlétikai teljesítményhez kapcsolódó génváltozat a neandervölgyiekben gyakoribb volt, mint a modern emberekben. A csontvázuk is erre utal, mivel jóval szélesebb csípőjük és válluk volt, amellyel megtámogatták erőteljes felépítésüket.
Életmódjuk, amely nagytestű emlősökre, például gyapjas mamutokra vadászott, szoros kontaktusos módszerekkel, tovább fokozta fizikai erejüket. Evolúciós alkalmazkodásukat valószínűleg az erdei környezetben történő lesből vadászathoz szükséges erő és gyorsaság vezérelte.
A modern kutatások rávilágítanak a neandervölgyiek magas férfihormonszintjére, ami hozzájárult izmos testfelépítésükhöz. A mai emberek állóképességre összpontosító testfelépítésével ellentétben a neandervölgyiek fizikuma rövid ideig tartó vadászatra tette őket igazán alkalmassá.
Őseink genetikája tehát olyan fizikai képességekkel ruházta fel a korai embereket, amelyek gyakran felülmúlják az olimpiai sportolókét is.
Érdemes elolvasni:
